2012. április 12., csütörtök

na most muszáj

eldöntöttem h csak akkor pötyögök ide ha nagy a gáz. hát most elég nagy a szar. sarokba lettem szorítva  van úgy h az ember azt érzi bármerre indul csapda várja..ha meg a sarokba marad akkor rásütik h egy gyáva szar. na én a gyáva jelzőt nem szeretném megkapni. csak fogalmam nincs merre tovább.az a baj h mindegyik választásommal csinálok egy nagy adag fájdalmat is magamnak vagy másoknak . ha itt maradok a gyerekeknek jobb jó suli stb nekem szar mert szarba se néznek kuss a nevem. plusz megint egyedül maradok. ha megyek apához akkor talán jó lesz nekem ..de ancsa csak egy idegen az eleve átmeneti megoldás lenne böbém utálta kátát ,apának is van egy rohadt természete nem tudom h jó lenne e megint az ő szarságait tűrni. meg ugye ott megint nekem kéne kussolni mert meg lennék tűrve. plusz egyedül lennék,mert Ő haza megy ... ha én is haza megyek az se túl jó. menekültem onnan. cigányok szegénység munkanélküliség lopás csalás stb. nincs egy darab szinvonalas iskola sem ,nincs bölcsi stb,a böbe utálna érte. viszont ott lenne Ő. és én annyira szeretnék már boldog lenni..de ez egy rohadt nagy döntés lenne. talán tényleg csak bátorság kérdése az egész. csak itt kattog az agyamba h önző dolog lenne ha a gyereke érdekét nem nézem. másrészről ők nem lesznek mindig velem és ha most is hagyom elmenni akkor több lehetőséget biztosan nem kapok. és annyira pocsék egy érzés ez. normális h az ember valamit beáldoz valamiért..csak én már annyit kockáztattam meg dobtam félre mindent valamiért..és mindig elszúrtam mindent...jó lenne tudni h most jól fogok választani. már nem lenne erőm felállni újra.