fejlemények

azok vannak. tucatjával. igazából minden fasza!!! lehetne itt pontot is rakni :D de nem fogok. már csak azért sem mert akkor nem lenne lejegyezve az a nagy dolog,hogy átléptem a saját határaimat. vannak dolgok amiket azt hittem nem tudok tolerálni,nem tudok megbocsájtani,hogy baszni fogják a csőrömet napokig hetekig...szóval hogy azt csinálom mikor borul az agyam amit szoktam:hiszti és húzz a bánatba köcsög!!  de nem ez történt. nem is nagyon hisztiztem. az meg eszembe nem jutott ,hogy itt a vége. mert ki lenne ő,hogy velem szórakozik?? szóval túlléptem a problémán,kibeszéltem,megbeszéltük és minden megint totál rendeben van.

jaaaa és a szex :D hát az is kipipálva)))) na jó majd kell még egy kis fejlesztés. de legalább elunni nem fogjuk :D tény hogy más vele mint eddig akárkivel. nem rossz értelemben,csak más. nem ezt szoktam meg. de majd kihozom belőle azt ami ott van :D imádom ezt a dilist )))  lenyugodtam mellette. ezt szerettem volna mindig. megkaptam. kell ennél jobb így karácsony előtt??? már nincs semmi azon a kívánságlistán :) ezt azért pár hónapja nem gondoltam volna. örülök ,hogy anya akkor időbe hazaért és itt lehetek.

zoé baba

megérkezett 18.-án 3680grammal és 52 centivel :) tiszta anyja :) imádni való kis tündérke. remélem lesz olyan rossz ki kölke ,mint az enyémek voltak,csak hogy tesóm idegeit tesztelje :D már az éjjeli nem alvás megy neki :)

csupa meglepetéses,stresszelős,örömködős...

vannak ilyen napok ..legálábbis nálam. ilyen vegyesek. nem tudom ,hogy sírjak,vagy nevessek.azt sem tudom hol kezdejem el leírni,eléggé zavaros már még nekem is. vagyis már túlkombináltam. kezdem ott ,hogy :fújjfújjexek!!!:D ezt nem gondolom így egészen,de most igen. nem akarok én senkit se utálni,a haragomat meg rászabadítani semmi képpen se. nah de ha provokálják az embert...mert hát ez annak számít. az a gáz ,hogy már nem érzem úgy ,hogy van energiám versenyezni,meg harcolgatni mindenféle ribancokkal. jaaaj ez de csúnya egy szó. de nincs jobb kifejzés szép magyar anyanyelvünkbe az ilyenekre. mi a faszt ugrabugrál már olyankor mikor elkúrta egyem meg. simán arrébb kéne tolni. de most olyan háttérbe vonulós kedvem van. pedig ez az inkább pityergek,nem igazán én vagyok. viszont most itt van Ő és nem kell ,hogy én hárítsak. ebben is csak akarok hinni. miért ne lehetne így? nem volt még olyan ,hogy valaki mellém állt ha csesztettek,de egyszer minden megtörténhet...még velem is. piszkosul szeretem ezt a dilist)) nem is lehet ezt megfogalmazni...ha nem lenne kimondva az a szó ,hogy szeretlek,akkor is szinte kézzel fogható..és ez ááááh :))))) na szóval szerintem totál térdre zuhannék ha ilyenek miatt vonulnék el,mint ez az ex vagy a másik..vagy mások.
aztán itt a másik problémám..ez talán még nagyobb. szar ügy mert én ,aki nem szokott beparázni semmitől,iszonyúan félek. jah . szülőknek bemutatás lesz. talán holnap. de ha rajtam múlik akkor én még tolom az időpontot. na ez most megint olyan aminek örülni kellene,nem minden nap akarják bemutatni az embert az ősöknek. ez azért már valami :) én meg tisztára offon vagyok tőle. valamiért tudom ,hogy nem tudok olyan lenni mint az "ex" . meg amúgy is eléggé nagy hátránnyal indítok...3gyerek. ugyan ,a mai világba??? főleg ha nem is a sajátja,mit fog hallani?? eszednél vagy kisfiam???? na ettől félek. érzem ,hogy nem tudom hozni a formám mert blokkol a para talán le kéne gurítani vagy két vodkát azt nem lenne ez :D jó ezt én se gondoltam komolyan))) de túl kell esni rajta. úgyhogy túl fogok!!! aztán majd lesz élménybeszámoló.
na aztán van még itt bibi bőven. ez a sex téma. vicc :D vagy nem is olyan mókás,de majd lesz megoldás. mert fog menni,csak lépjen túl ezen a kisfiús szégyenlősségén ami totál befékezi mikor lépni kéne. bár igazából nem is baj ez. így tudom,hogy egyszer az életbe nem azért kellek mert phúú de jó veled....ami megint csak nagyon jó érzés))) na majd erről is lesz még pötyögés ha van fejlemény.

a másik örömködés oka,hogy nagynéni leszek. ha minden jól megy reggelre:)))) zoé baba már úton van!!!! már alig várom. úgy meg fogom szeretgetni. nincs is jobb annál mikor magadhoz ölelsz egy olyan kisembert....bármilyen bánatod elfelejted az illatuktól ,az őszinte kis tekintetüktől. szóval nemsoká babázhatok megint :) majd ha meglesz a hugi akkor arról is lesz bejegyzés meg fényképözön is . reméljük apja lánya lesz :D de zet csak súgtam :D

mindent összevéve nagyon boldog vagyok!!! talán ez a lényeg,az a sok kis kellemetlenség meg kell ahoz ,hogy értékeljem a szitu pozitív tartalmait :)

Miért félünk a fogorvostól?

nekem erre több elfogadható válaszom is van. jó élményem még nem volt. bár akárhogy nézem ez nem is számít mert sehogy se gusztusos hogy mindenféle vadidegenek matatnak az arcomba.

első fogászati élmény :kóka. hogy mi a szarért vetették ki a tejfogaimat azt én mai napig nem értem. biztos nem volt túl esztétikus ,hogy rohadt meg ilyenek,na de anyunak mindig voltak elvetemült ötletei. szóval 6évesen kihúztak kettőt és hát én egy marha mákos gyerek lévén most is tök szerencsés voltam,mert elméletileg dokinéni jól végezte dolgát elindítot utamra. csakhogy anyának vissza kellett mennie velem mert szó szerint fújtam a vért. kaptam vérzés csillapítót meg nem tudom. nagy élmény volt. első trauma kipipálva :D

12éves önszántamból mentem el,illetve visszarendeltek egy tömésre. de valamit nagyon benézett valaki mert hát az történt ,hogy már kaptam is a szurit időm se volt magamhoz térni a rémülettől,hogy szóljak ,hogy nem ez volt megdumálva. már ki is rántották.

aztán már csak 21 évesen mertem a fogorvosi rendelő közelébe menni. igazából én voltam aznap az első. akkor már egy hónapja kínzott az az átkozott fog. győzött a kimerültség. már a fájdalmat meg is szoktam csak kurva éhes voltam fogytam tíz kilót,mellé persze olyan fitten néztem ki mint egy 50 éves. szal ott topogtam az ajtó előtt. bátor voltam. megkaptam a szurit. kivette a fogam. nah mondom isten ez a nő. este de jót fogok aludni meg enni. de mint mondtam én mázlista vagyok .....az szurkálások helye begyuladdt vagy én nem tudom duplájára dagadtam ,belilult a fél pofám és beszélni se tudtam szóval az evés az nagyon elérhetetlen álomnak tűnt :D egy hétig még a hülye érzéstelenítő miatt szedtem a sok bogyót.

aztán két éve rászántam magam ,hogy megcsináltatom azt a párat ami elromlott a terhességek közbe. minden bátorságom összeszedve elsétáltam a doktornénihez. egy kétmázsás állat volt. az az igazi paraszt asszony tipus. na de mondom nem ítélünk külső után lehet ennek még arany keze. hát nem volt. egyszerre kettőt húzott. áh nem az  nem volt annak nevezhető. szó szerint harcolt. már a víz is verte csórikámat,javasolni akartam ,hogy akár hagyhatjuk is majd ha több energiája lesz neki fut újból. na de mire ezt végig gondoltam lecsúszott a fogó a fenti fogam darabokra törte. a bazd...-ig jutottam örömömben ,de időt nem hagyott kibontakoztatni a dühömet mert már rángatta is állítólag végzett. én éreztem ,hogy valami nem stimmel. hát nem is stimmelt. hazamentem már akkor éreztem h fáj. gondoltam csak idiótáskodott szana szét szedte az ínyem és csak az sajog. na de délutánra kiment az érzéstelenítő én még életembe olyan fájdalmat nem éreztem. fél fogam bentmaradt. előtte nem fájt na akkor becsületesen bepótolta. vissza akartam menni ,hogy ráborítsam az asztalt ,de nem tettem meg. majd pár év múlva megint gyülytök egy kis bátorságot és keresek egy értelmes hozzáértőt és megcsináltatom. addig meg háát...max megint nem alszok majd hetekig és fogyhatok,úgyis tervbe van....áááááááh csak ne fájna ilyen átkozottul :/

Csúszómászók,patkányok és társaik!

nem is tudom érdemes e pazarolni a betűimet ,meg a drága gondoltaimat az ilyenekre. ez nem kérdés volt...tudom ,hogy nem. dühös vagyok. álltalába mindig találok morogni valót,de ez...áh ez már nekem is sok. nem is tudom miért nem osztják már két kibaszott nagy csoportra az emberiséget. legyenek az emberek,meg ezek a, minek nevezzem őket? lények.

na de magamra vessek,minek hiszek annak aki még sosem tartotta be a szavát.azon csodálkozok ,hogy egyáltalán beszélni tud vagy hogy vannak  önálló gondolatai. csapódik mindenhova. ahol épp megtűrik ott tökéletesen jó neki. az ember egy darabig hiszi,hogy ha ő jó hozzá akkor meg tudja villantani emberi mivoltát. de vannak reménytelen esetek. mint ez is.....de ha legalább bevállalná,hogy átbaszott. amit lássuk be lehet meg is érdemelnék,mert kicsit átgázoltam az elveimen ,azzal ahogy hozzá álltam ehez az egészhez. na de neeem! az sem jogosít fel senkit arra ,hogy ennyire kihasználja azt a helyzetet ,hogy rá vagyok szorulva és velem szórakozzon.
nem tudom,hogy most akkor ,hogy oldom meg a szitumat,de talán jobb is így. okos csaj vagyok majd kitalálok valami istenien tökéletes megoldást :) nem éri ez meg nekem,kicsit meg kéne már hajolnom egy ilyen előtt egy kis segítségért,olyat meg még nem láttak,nem is fognak...az egom nem bírná elviselni :D

csapó kettő :)

van még bő 40percem pötyögni. bár mire elkezdtem minden gondolatom semmivé lett.
Ami még biztos,hogy megint nekifutok elbaszott kis világom viharainak leírásának. majd menet közbe lesznek előzmények,nincs túl sok kedvem bepötyögni ide a 29évem minden szarságát. pedig de jót tenne az nekem...a pszichológusom imádná.én kevésbé. mert van olyan amire az ember nem akar,nem mer emlékezni. radírozunk,cenzúrázunk...vagy csak takargatunk. én többnyire takargatom azt a sok mindent.
újabb mélyrepülés van...talán ezért indítottam új "naplót". örülnöm kéne. tulajdonképp nincs akkora baj. megint csak rázoomoltam. van hol lakni végre,egyenlőre minden napom megoldva a mai legalábbis biztosan...talán ennyivel be kéne érni. szeretnek és szerethetek. akkor hol a hiba??? pont itt.

jön egy átlagosan pocsékul induló nap,szokásos google megnyit ,győr albérlet,tíz oldal átfut...aztán ott az a hirdetés. ami nevetésre kényszerít. órák múlva mikor a feladom határát súrolom előveszem a számot ..kicsörög. megduma egy délutáni időpont. annyira nem reagálom túl..mint semmit se. elmegyek. ajtót nyit ..aztán beszélni kezd..és...megtöri azt a sötét szomorúságot itt bent. nevetek..hónapok óta először...úgy szívből. soha nem találkoztam még hasonlóval. ilyet az ember ritkán tapasztal..filmekbe látod. tudod az mikor az van h azt érzed h én őt ismerem....nem vagyok egy nyálgép,szóval ezeket a gondolatokat is szépen elhessegettem. na de az élet az már csak nagy poéngyáros.) a facebook meg csuda egy találmány. bejelölt. első levél albi téma,talán a második is. aztán már csak beszélgettünk..beszélgettünk facebookon...majd személyesen,órákat telón...nem tudtam mi ez...öszintén szólva most sem tudom. tudtam,azt biztosan tudtam h ugyan azt érzi,mint én.  na a lényeg hogy egy hónap után kiadta a szobát,jöttem ..és felfordult az egész kis világom. hónapok kellettek ahoz ,hogy rendet rakjak..mélypontok,gyógyszerfüggőség,menekülés,túladagolás,pszichiátria,zártosztály,csalódás,újabb csalódás...de felálltam..erre minden megint egy nagy katyvasz lett.  nem ez rossz szó. szimplán beparáztunk. nem is tudom ki fél jobban.. ő bátrabban válalja..én mint mindíg próbálom tartani a látszatot hogy én ennyitől nem futamodhatok meg ,én attól bátrabb vagyok. vicc az egész...én tudom hogy ő Az,ő tudja,hogy talán én....és mégis...mégis annyi mindenen vagyunk már túl,hogy félünk szeretni. pedig ez az egész varázslat..ilyen nem történik minden nap. az ember nem találja meg minden nap azt az embert akinél azt érzi,hogy megérkeztem,akinek a puszta gondolatától mosolyra görbül a szája..és a szíve is. elakadtunk. pedig csak pihenni kéne. pihenni úgy hogy kizárjuk azokat az átkozott félelmeket. nekem elég ha megölel...akkor már nem akarok menekülni ebből a világból.

kb itt tartok most...már látom hogy a mesék lehetnek igazak...csak még gyúrni kell rá,hogy "hepiendes" legyen :) és akkor majd tényleg úgy leszünk,mint a borsó meg a héja :)))