2012. március 27., kedd

rájöttem

na szóval arra ,h tényleg dilis vagyok. vagy ha ez nem is a legjobb szó rá ,akkor is van velem valami gáz. eddig is beismertem h beteg vagyok ,de ez most olyan tisztán hasított belém. volt itt apa. igen tudom ettől az ember még nem világosodik meg :D nem tudom ..biztos más is van úgy h valaki mellett tiszta idiótának érzi magát. szóval apa jött én meg megint egy buta szőke kislány lettem aki kb semmire se való. apa ezt gondolja rólam,én meg a közelébe fel is veszem ezt a szerepet. és ez borzasztó. anya néha igen kemény meg nyers meg szívtelennek tűnik és parancsolgat ..de valahogy mellette nem érzem magam egy senkinek. mindig mondja h milyen erős csaj vagyok mint ő meg tervezget velem stb...na fater mikor meghalotta h menni akarok dolgozni kiröhögött h tee dolgozni?? meg lehülyézett mert elhiszem h van ez a személyiségzavarom ,szerinte ilyen betegség nincs is. kinevetett mert a pozitív gondolkodásról beszéltem stb stb szóval jó is volt h itt volt meg nem is .
más..vannak viszont olyan emberek akiket istenemre mondom h csodálok. gondolnak egyett és bummmm !! FEJJEL A FALNAK ,NEM NÉZVE ,NEM GONDOLKODVA H HOGYAN TOVÁBB ,NEM SZÁMOLVA A ESETLEGES ROSSZ DÖNTÉS KÖVETKEZMÉNYÉVEL ,MENNEK A SZIVÜK UTÁN. tudom én h néha én is csinálok ilyet ,megőrülök,de általába mindent átgondolok ezerszer. talán túl sokat hibáztam ,vagy azt mondták h hibáztam....de mikor ilyet látok ,rendesen fáj h elveszettem valahol azt az őrült magamat. ez aki vagyok ,ez olyan mintha nem én lennék,folyamatosan kontroll alatt kell tartani minden gondolotomat ,tettemet ,és ez piszok fárasztó..folyamatosan húzni a féket,mert a fene nagy elvárások,anya vagyok ,30 éves , meg kell felelni ennek az egésznek. közbe anyáéknak is ,rá vagyok utalva. nem hibázhatok. néha eszembe jut h miért nem akartam soha szinész lenni... kurva jól megy. az vagyok akinek látni akarsz....csak az a baj ,h a sok eljátszott szerep közt eltüntem,mindig egy új jelmez ,a saját ruhám meg ellopta valaki ...nem volt elég jó..senkinek. pedig annyira szeretném visszakapni azt a régi göncöt..annnyira szeretném h valaki engem ,nem az egyik szerepemet szeresse. fáradt vagyok...piszok fáradt. sírni kéne ,de nem megy ,igazi okom nincs rá. vagyis van,csak ahoz hagyni kéne h ez a sok szar rámszakadjon...de okos az emberi elme,talán ha belegondolnék abba h mibe élek,ha hagynám h érezzem ezt a szutykot ,nem bírnám elviselni. nem is vagyok erős..anya téved...gyengébb vagyok mint bárki akit ismerek,jobban félek mint bárki akit ismerek..ez lenne az a fene nagy erő??? kétlem. csak egy selejt vagyok,cseszhetem a magas EQ-mat meg a majd 130-as IQ-mat,mire megyek vele? senkim nincs ,semmim nincs. játszok,az egész szaros életem arra megy el h játszak,megfeleljek...nagyon elegem van... pedig most megint boldognak kéne lennem ,mert történt megint jó dolog. am nem lehet ,h ettől is parázok? soha nem volt olyan h nyugi,az én életemből ez kimaradt. most megint az lehetne de gyártom a feszültséget. félek a nyugalomtol...új. és unalmas ..vagy ha nem is unalmas ,nem csináltam még és rettegek h elszúrok megint valamit. és ha úgyis elszúrom majd ,akkor inkább most,addig még túlélem ha vége lesz.tényleg egy hülye picsa vagyok...még a gondolataim is zavarosak,hogy érthetné ezt is más..h lehet félni attól ha nem történik semmi ami sokkolna amitől pánikolnod kéne ,amitől nem tudnál éjjel aludni?? h lehet a normális élettől félni??? áááh néha komolyan azt érzem h totál megkattantam...talán jobb ha nem gondolkozom..

2012. március 20., kedd

áh

na szóval áh..ennyi az egész elmúlt pár napomra a reakcióm..már esküm dühös sem tudok lenni. kezdem unni ezt az egészet. már nem várom h egyszer nyugi lesz ,nem kell állandóan stresszelni stb.
tesómék tegnap elköltöztek végre. bár jó nagy szarba hagyták anyát ,mert nem adtak a rezsibe semmit ,vagyis két hónapot ingyen laktak. most idegeskedjek h honnan varázsoljak 50 ezret legalább. mert miattam nem adtak bele ,mert én laktam már úgy itt h nem tudtam pótolni. értem én őket ,h ha nekem lehet akkor nekik is,csak elfelejteik h nekem akkor 3 gyerek volt és 70 ezer jött be. ők meg...én soha nem tudnék egy albiért 145 ezret egybe letenni ,úgy h még mellette meg is éljek a hónapba...mindegy is. felveszem a szaros providentet. ma vissza hívtak aztán most azt várom mikor küldik a csajt h megcsináljuk a papírokat.meg bevágtázok a bankba azt megkérdezem h műkszik ez a folyószámla hitel. ha sikerül akkor elintéztem h ne legyen lelkiismeret furdalásom h miattam van ez az egész szar.
más: szeretem a facebookot. de tényleg. olyan emberek kerülnek elő h hihetetlen. vagyis már nem is tudom. talán az lett volna a legjobb ha nem tudok róla semmit ahogy eddig sem. na ez kicsit hosszú,bár ráérek aludni úgysem tudok. egy expasiról van szó. elég régi sztori. 2007. nem most volt. akkor volt 17. na mielőtt meg lennék kövezve ,sokáig nem tudtam h annyi. tesóm egyik barátja volt. anyuékhoz szaladtam el anno és ott volt. esküm soha nem felejtem el ahogy ott ült és mosolygott...aztán este elhívtak bekecsre (gy.k. disco!) nem volt sok kedvem de elmentem. persze tesó lelépett egyedül maradtam. annyira nem zavart mert már pont azon agyaltam kit keressek meg h szaladjon haza velem,mikor odajött. már nem emlékszem mit hozott inni,de arra igen h elmentünk és hajnalig sétáltunk. idióta kölyök. hónapokig minden nap jött. aztán valamiért szakítottam. de rá pár hónapra szintén anyáéknál megint összefutottunk. asszem anya szülinapja volt bográcsoztunk.akkor én jocóval voltam. aztán otthagytam érte. tudom hülye vagyok. nagyon szerettem azt a kis hülyét. az egyetlen pasim volt akinek nem kelett alkalom h kapjak egy szál virágot ,vagy h nem azért kaptam mert épp elkellett néznem egy újabb bűnt. meg nem tudom...jó volt vele minden. igaz h néha túl merev volt hozzám vagyis humortalan ,de még így is jól kiegészítettük egymást. h miért lett vége? én voltam! nem azért mert nem szerettem,hanem pont azért mert őrülten szerettem. nagyon kezdett komolyodni a dolog. akkor ugye már tudtam h még csak 17 . nekem ott volt a két gyerek a gondok. próbáltam elmagyarázni neki h én nem akarom h pár év múlva jusson eszébe h nem élt eleget. nem tehetem meg h lekötöm. nem lehettem annyira önző. a szivem szakadt meg érte esküszöm,én pasit úgy szenvedni még soha nem láttam. pár hónap múlva én leléptem borsodból ,azóta nem nagyon tudtam mi van vele. egyszer 3 éve halottam h lehet nősül. na most meg megjelölt facebookon. és elkezdtünk írkálni és jöttek az sms-ek aztán a hívások,és még mindig ugyan azt éreztem mikor meghallottam a hangját. áh ebbe bele kell pusztulni. megbeszéltük h jövőhónapba feljön. vagy lehet hamarabb. aztán tegnap óta nem hív,nem ír. eltünt. most küldtem egy üzit de nem válaszolt. szóval ez volt a visszavágó. h megérdemlem e,nem tudom. szerintem nem. szerintem helyesen döntöttem h nem hagytam h elszúrja velem az életét. ő ezek szerint másként gondolja. szóval most az van h megint jól összekuszáltam mindent. nah ezért jobb pasi nélkül ,még ennyire se kell senki h csak beszélgessünk meg ritkán tali ...minek? h ennyire fájjon?? kizárt h még egy idióta padlóra tegyen,max jack daniels :D lehet megint én reagálom túl am. megigérte h hív ,ezer oka lehet h mégsem tette. de valahogy fáradt vagyok hallgatni a kifogásokat. egy perc h tudassa h él vagy mit tudom én. akár mit csinál akárhol van egy perce mindenhol van az embernek. ha nincs akkor nem vagyok fontos. én így gondolom. na mindegy lépek aludni. végre vége ennek a napnak is.

2012. március 14., szerda

ne dühöngj!!!!!!

valahol azt olvastam ,hogy minden rossz érzést meg kell tanulni elengedni. simán hagyni kell h elhatalmasodjon az emberen aztán fogni és útjára bocsájtani. hmm. jó dolog lehet. most simán basznám ki a picsába ezt amit érzek. van olyan h valakinek egy napja ennyire arról szóljon h rádöbben mekkora szívtelenség létezik?? meg bunkóság,meg társai. apósom beigérte,mint általában,hogy vasárnap jön. persze nem ért ide. szokás szerint fel se hívott h te állat ne várjatok. most meg hív. röhejes a faszi azt kérdezte h ugyan holnap ráérnék e? na mondom megint jönni készül. áh nem jobb :9 menjek már el nála és ugyan takarítsam már ki a lakását. na hát egy másodperc alatt kihozta belőlem az állatot. mi a faszom vagyok én???? takarítson neki az akihez el is megy ha megigéri. egy éve nem láta az unokáit,de havi kétszer beigéri h jön. takarítsak..én...neki..eszem megáll. na aztán felmentem, facre. jött az én édes kicsi lányom. már komolyan sírni se tudok. pedig lehet az kéne. megint nem írta h szeret,vagy h hiányzom. ezt már úgy kezdemis tudatosítani magamba,na de tett egy olyan megjegyzést h nem érdekli h h vagyok mert én se kérdezem tőle. ha hívom akkor se. nem tudtam felnőtt módján lereagálni. mi az hogy nem kérdezem?? minek hívnám fel ha nem érdekelne? kérdezem mindig kérdezem,ő meg mindig azt mondja jól van. minden átkozott nap írok neki egy üzenetet facen. telon nem tudom mindig hívni,meg hát az a ringyó fel se veszi  rám,szóval elég körülményes az h a hangját is halljam néha a gyereknek. de mindig kérdezem h miujság ,hogy van...most is beteg volt. nem mondta pedig kérdeztem...anyósom szólta el magát....ha nem mondja mi van vele nem tudhatom..de ne mondja h nem kérdezem...kérdezem csak nem válaszol....mindegy....most kéne összerakni ezt a fájást ,meg dühöt ,meg hiányt és útnak engedni... vagy el kéne mászni a dokimig..kibeszélni magamból. vagy többet írni ide. túl sok mindent halmoztam fel itt magamba...megint kezdem azt érezni h elvesztem.. de úgy igazán. tudod mikor mosolyogsz,beszélgetsz ,de az agyad egész máshol jár,mikor a mosolyod mögött csak zokogás van. és leginkább ordítanál kínodba...de az emberek jobb szeretik a mosolyt. anya meg végképp utálja ha véletlenül elsírom magam. vagy ha eszembe jut panaszkodni...két perc alatt leszerel,mert h én csináltam magamnak. hát ez az...tudom én h én kúrtam el....a rohadt életbe...de egyedül nem igen lehet kimászni egy ennyire elbaszott életből...tény h segít...itt lakhatunk,meg mostanában nem morog mindenért. fél h megint elgurul a gyógyszerem azt túladagolok vagy ilyesmi....pedig ha tudná h eszembe nem jutott. ahoz h az embernek legyen bátorsága feladni óriási erő kell.....na az most elfogyott. szar ügy ha már ahoz is selejtes az ember h megpattanjon erről a világról :D na jó vegyük pozitívabban...vicc az egész. remélem pár év múlva nevetek majd az egészen... na pihi....

pótoljam????

nagyon rég írtam..már azt sem tudom hol kéne kezdeni. jó sok szar gyűlt fel megint. talán ma a végére sem érnék ha mindent le akarnék pötyögni. valahol ott kéne elindulni h jocó elvbitte a törpéket. a jó fej apuka láthatás meg anyám kínja. aztán meg nem adja vissza őket. na de 3 gyerek azért nagy meló...egyet tartott meg...áh mint egy kölyök kutya...mindegy. a középső csajos nem jött haza. nem jöhetett nem jött. igazából már majdnem mindegy. megvették. ez a legjobb szó. én nem tudok annyi mindent megadni neki mint ők. én szeretni tudom,mindennel elhalmozni nem. meg hát én nem is szoktam senki ragaszkodását megvásárolni. mondhatnám h ez a baj...ezért vagyok ennyire kurvára magam. de inkább egyedül mint ...na mindegy. azt mondta a rohadék h beadta a válópert meg a gyermekelhelyezésit. vártunk itt már egy hónapot. azt mi van?? nah?? hát benyögte h bocs én azt nem adtam be. na de nem gáz. beadom én. menet közbe lett személyim megint.. oh ez nagy öröm volt mert két éve h elvesztettem :) na azért csak van jó oldala is a dolognak. ha nem is sok. ja a másik rohadék... mert mind az. szóval az egy féreg. másfél hete voltam abortuszon. na erre ugye nem büszke az ember lánya. én sem. meg hát padlóra is tett. írtam az idiótának h beszélnünk kéne. de nem reagálta túl. vázoltam neki a szitut. mire benyögte h hát neki erre most nincs pénze. a rohadt anyját... na jó cifrábbakat gondoltam. nem is azt kértem h kisérjen el,csak azt h a felét állja. szaros 7ezer forint. meg annyi h tudjam h nem egy rohadék faszopó köcsög. de hát ő az. azóta meg sem kérdezné h vagyok vagy h annyit írjon h sajnálja.. vagy már nem is tudom. talán jobb is így . van elég bajom. böbimmel se bírok utál per pill ,engem meg aztán különösen. vagyis fogalmazzunk úgy h rajtam csattan h dühös az apjára meg az új ribancára meg zsófimra..áh szegénykém. na de majd minden rendbe jön.. most pihentetek mindent elfáradtam. nem érdekel a gyámügy se a sok idióta jogász se az iskola se a pasik se az orvosok..óh orvosok. én annyira nem vagyok szerencsés velük. fáj ugye két éve a vállam . elmentem tegnap előtt. belém tolt a ribanca egy szurit. na azóta már még a lábam is fáj :D majd küld röntgenre ha nem javul péntekig.
na kb nagyon röviden ennyi ami kimaradt,meg pár pasi jött ment. szám szerint kettő. de nem számítanak. bár lehet érdemes lenne lepötyögni a sztorikat. de most nincs kedvem,becigizek és jól esne egy kávé.ilyenkor azért jólenne egy itt heverésző lusta férj vagy valami hasonló akit megkérnék h ugyan életem gyárts már nekem egy jó feketét :d de azt hiszem csak ezért nem szerzek be egy hímnemű lényt se XD na tipli...