ne dühöngj!!!!!!

valahol azt olvastam ,hogy minden rossz érzést meg kell tanulni elengedni. simán hagyni kell h elhatalmasodjon az emberen aztán fogni és útjára bocsájtani. hmm. jó dolog lehet. most simán basznám ki a picsába ezt amit érzek. van olyan h valakinek egy napja ennyire arról szóljon h rádöbben mekkora szívtelenség létezik?? meg bunkóság,meg társai. apósom beigérte,mint általában,hogy vasárnap jön. persze nem ért ide. szokás szerint fel se hívott h te állat ne várjatok. most meg hív. röhejes a faszi azt kérdezte h ugyan holnap ráérnék e? na mondom megint jönni készül. áh nem jobb :9 menjek már el nála és ugyan takarítsam már ki a lakását. na hát egy másodperc alatt kihozta belőlem az állatot. mi a faszom vagyok én???? takarítson neki az akihez el is megy ha megigéri. egy éve nem láta az unokáit,de havi kétszer beigéri h jön. takarítsak..én...neki..eszem megáll. na aztán felmentem, facre. jött az én édes kicsi lányom. már komolyan sírni se tudok. pedig lehet az kéne. megint nem írta h szeret,vagy h hiányzom. ezt már úgy kezdemis tudatosítani magamba,na de tett egy olyan megjegyzést h nem érdekli h h vagyok mert én se kérdezem tőle. ha hívom akkor se. nem tudtam felnőtt módján lereagálni. mi az hogy nem kérdezem?? minek hívnám fel ha nem érdekelne? kérdezem mindig kérdezem,ő meg mindig azt mondja jól van. minden átkozott nap írok neki egy üzenetet facen. telon nem tudom mindig hívni,meg hát az a ringyó fel se veszi  rám,szóval elég körülményes az h a hangját is halljam néha a gyereknek. de mindig kérdezem h miujság ,hogy van...most is beteg volt. nem mondta pedig kérdeztem...anyósom szólta el magát....ha nem mondja mi van vele nem tudhatom..de ne mondja h nem kérdezem...kérdezem csak nem válaszol....mindegy....most kéne összerakni ezt a fájást ,meg dühöt ,meg hiányt és útnak engedni... vagy el kéne mászni a dokimig..kibeszélni magamból. vagy többet írni ide. túl sok mindent halmoztam fel itt magamba...megint kezdem azt érezni h elvesztem.. de úgy igazán. tudod mikor mosolyogsz,beszélgetsz ,de az agyad egész máshol jár,mikor a mosolyod mögött csak zokogás van. és leginkább ordítanál kínodba...de az emberek jobb szeretik a mosolyt. anya meg végképp utálja ha véletlenül elsírom magam. vagy ha eszembe jut panaszkodni...két perc alatt leszerel,mert h én csináltam magamnak. hát ez az...tudom én h én kúrtam el....a rohadt életbe...de egyedül nem igen lehet kimászni egy ennyire elbaszott életből...tény h segít...itt lakhatunk,meg mostanában nem morog mindenért. fél h megint elgurul a gyógyszerem azt túladagolok vagy ilyesmi....pedig ha tudná h eszembe nem jutott. ahoz h az embernek legyen bátorsága feladni óriási erő kell.....na az most elfogyott. szar ügy ha már ahoz is selejtes az ember h megpattanjon erről a világról :D na jó vegyük pozitívabban...vicc az egész. remélem pár év múlva nevetek majd az egészen... na pihi....