Mi maradt ki???

Nem volt sok kedvem írni..na jó most sincs csak kurva szarul érzem magam tudom h csak pánikroham de attól még szaaaaar..na úgyhogy figyelemelterelés indul. Na meg amúgy is valahol valakinek jó lenne beszélni erről..ilyenkor nincsenek olyan barátai az embernek akik meghallgatnák.de ez nem az én hibám vagyis kell nekem annyit költözni...na mindegy. Kezdjük el az egészet ott hogy szülés. Szóval 11én este már fájdogált a hasam de már nem biztam benne h ebből lesz valami. Éjjel kettőtöl 20perces fájásaim voltak. 5kor már 15. Akkor hivtam katáékat h lehet hogy vaklárma bár 40.héten nem igen szivat meg a természet úgyhogy készülődjenek. Kata azt mondta zoli nehezen kelős de akkor úgy kiugrott az ágyból h öröm volt nézni :D nyolcra már itt voltak viszont addigra olyan összevissza fájásaim voltak h már tényleg azt mondtam h na itt ma se lesz baba. Attól meg h feleslegesen felrángattam katáékat totál bestresszeltem és frankón leálltak a fájások. Ugyhogy zoli javasolta h lelépnek keresnek panziót mert haza már nem mennek én meg relaxáljak. Aztán megint jöttek a tiz percesek egész egy óráig akkor hirtelen 3percesek lettek de nem komolyak kettőig elvoltam velük nem idegeskedtem mert 9perc gyalog is csak a kórház és inkább itthon szenvedtem addig még lehetett. Kettőkor hivtam katát h ok sprintbe jöjjenek mert igaz h idő közbe 3percről megint 4percesek lettek de ez már olyan fájás h indulni kell. Egy óra alatt értek ide addigra már dühöngtem két fájás között h hol a faszba lehet ilyenkor nyugodtan eszegetniük basszus ?? Na de 3után megérkeztek. Addigra már sírtam dühöngtem és nem is akartam menni se és rettegtem h megint olyan lesz a szülés mint a matyival. Fél négykor kezdték el felvenni az adatokat. Kifogtam egy gyakornok szülésznőt aminek akkor örültem mert egy borzasztó mosolygós kedves kiscsaj volt és jókat mosolyogtunk azon ahogy bénäzik. Szülőszobán is jól indultak a dolgok mert kb 10perc után kata közölte h ő rosszul van..aztán elindult kifelé de fel kellett fektetni egy ágyra mert majdnem elájult..na mondom itt egyedül kell szülnöm basszus úgyhogy készitettem magam lelkileg erre. Két fájás közt hivtam anyát facebookoztam elvoltam addig még nem jött a doki h na kezitcsókolom burkot repesztünk. Na itt sokkot kaptam h basszus ne már hogy egy órája estem be ide kicsit siet valahova vagy mi van?? De nem ő sietett hanem a pici. Szóval közbe kata is visszajött de mikor doki nekiállt a dolognak megint le akart lépni de megfogtam a kezét h onnan tuti nem megy sehova ott ne merjen hagyni. Szóval kata egy hős mert itt nem ájult el :D közbe tanuló kiscsaj jött h szúr egy vénát mondom az király csak rettegek a tűtöl..na de ezek után a tanulóktol is. :D először úgy elszorította a karom h azt hittem beszarok mondom neki h szerintem nem tanultam de ez kicsit szoros lesz bájosan mosolyogva lazított rajta..és elkezdte a csuklómba szúrni azt a szart na itt azt mondtam h valami nem ok mert szúrtak már ott is vénát de basszus ez kurvára fáj..aztán jött közbe egy fájás is és akkor azt mondtam h most hagyja abba mert ennek tuti nem kell igy fájnia. Szana szét baszta a vénám. Na folyt.köv mert megy az ősi idegenek