Egy év

Megint elszaladt egy újabb év. Ma ez jutott eszembe...a szülinapoktól mindig kicsit szomorú leszek. Ma viszont belegondoltam h mennyi mindent történt velem tavaly óta és h 2012 novemberéhez képest most nincs okom arra h szomorkodjak. Tavaly ilyenkor még ezerrel hittem abban ,h csak álmodom azt ami velem történik hittem benne h tibi magához tér és jön és szeretni fog engem is meg Danimat is. De nem jött helyette ott dekkoltam anyuéknál terhesen kétségbeesetten nem tudva h hogyan tovább. Nem volt tervem arra h hogyan oldjam meg Danit csak azt tudtam h nem tarthatom meg a semmire. Nem volt senki aki picit is támogatott volna vagy megfogta volna a kezem vagy csak annyi h azt mondta volna h ülj ide dumáld ki h mi fáj...esélyem nem volt hosszú hónapokig arra h munkám legyen Matyit sem vették fel oviba anyuval nehezen találtam meg a közös hangot. Anyagilag is szar volt mert akkor még külön voltunk adtam a rezsibe és alig maradt valami élni...ehez képest most igaz h van konfliktus az anyával de szavam nem lehet. Van mit enni van hol aludni Matyim is nagy ovis nekem tuti sikerül valami meló,vannak terveim ,minden dolgomat elintézek anélkül h kisérgetni kellenne beadtam a válópert ,van egy fantasztikus pasim akire bármikor számithatok aki nem csak a párom hanem a barátom is..mit akarok még???? Szégyelem magam hogy egy ilyen költözzel dolog ennyire padlóra tett mikor ez semmi azokhoz a borzalmakhoz képest amiken átmentem..az ember hajlamos annyira temetni a múltat h elfelejti honnan jött..pedig azt nem szabad. Egy pillanatra sem. mert ha elfelejti nem tudja kellőképp értékelni azt amije van. Nem tudom mekkora a részem abban h most itt tartok lehet csak  véletlen..de szeretném hinni h valóban én változtam annyit hogy én vagyok ennyivel jobban h az életem ennyivel javult...és igen rohadt nagy para van h el kell költöznöm innen..de csak mert valami a múltban nem sikerült ,nem jelenti azt h most sem fog...egy év alatt megtanultam h akármit akarok azért tenni kell mozdulni kell ,megtanultam alkalmazkodni olyan dolgokhoz amikhez azt hittem soha nem tudnék,túléltem olyan dolgokat amikbe azt hittem bele fogok halni,sokat tanultam a szeretetről arról az igaziról és megtanultam h az h az ember fél az nem jelnti azt h ne menjen a rettegés tárgyához közel egy csomó parámat legyőztem..és most először azt mondhatom h nem,nem csak úgy elszalad egy újabb év.....

A Windows Phone-telefonomról küldtem