Hajnali gondolatok

most olvasgattam vissza a régi bejegyzéseimet. Szörnyen tanulságos. Mindig tudtam h mi zajlik körülöttem. Mindig mindenkinél láttam hol hibádzik a dolog,az eszem tudta...csak a szeretetem mindig nagyobb volt mint h hidjek neki. Gabinál is mindig írtam hogy nem szeret mégis vártam a csodát...még azt a szaros lakatot is felraktuk h összelakatoljuk a szerelmünket..vicc..nem is volt mit összelakatolni,vagyis részéről nem...viszont most büszke vagyok magamra ,hogy nem zuhanok össze hogy most az egyszer az eszemet használom és felfogom h akinek nem én kellek azért hiába teperek ezerrel ùgysem fog szeretni..mert ezt nem lehet kiharcolni. Na régen ezt igy nem birtam megérteni,mindegyiknél küzdöttem és talán nem is az elvesztésük fájt annyira hanem az hogy mennyi rengeteg időt és energiát raktam bele abba h helyrehozzam azt ami szar...igazából tényleg mondhatjuk hogy jól vagyok. Az ilyenfajta beteges ragaszkodásos tüneteim is elmúltak..lassan tényleg be kell állnom a normálisak sorába...az az igazság h ez sem jobb ám..vagy a fene tudja. Nem akarok olyan lenni mint ők..én imádtam gondolkodás nélkül csinálni amit akarok imádtam olyan nagyon intenziven szeretni ,haragudni..szerettem h nem foglalkoztam azzal h mik a társadalmi normák,szerettem átvágni a határokon szerettem h nem érdekel mit érezhet a másik és gázolni át rajta h elérjem amit akarok...most meg...mindenkinek meg akarok feleni mindent tökéletesre akarok hiba nélkül..eszembe nem jut hazudni csalni csak h emeljem az adrenalint ,nem akarok benyugtatózva szarni mindenre...néha hiányzik..de tényleg..tudom h szar volt mert akkor minden nap maga volt a pokol viszont azt szoktam meg és néha unom ezt a normális anyuka szerepet...nem is tudom miért...most ilyen nagyon hiányzikos napom van...sokminden hiányzik és nem tudom h merre induljak h elmúljon ez a megfulladok az unalomtól érzésem..nem akarok szarul lenni csak valami mégis hiányzik....most sajnálom h a zártosztály körüli időszakomból való naplómat töröltem..jó lenne beleolvasni ,látni h ùr isten ki volt az az ember?? Szembesülni azzal h dehogy akarok én olyan életet hogy tényleg tudjam h nem a mùltból hiányzik valami hanem a jövőböl...az is lehet h csak fáradt vagyok. Tegnap átkértem magam hat órásba. Ezt igy fizikailag nem bírom. Hajnal fél négytől este fél nyolcig még haza érek egyfolytába meg se állni..anya nem segit tegnap nem hozott reggelre zsölét nem ment el a dohányboltba rohanjak még én a takaritás főzés stb meg a gyerekek keszitése mellől én hajnalba h legyen cigim ha megyek dolgozni meg pistinek kajája melóba...semmit nem csinál meg ja de..tegnap berakott egy mosást meg kiteregetett..én meg hulla vagyok. Nincs időm a gyerekekre se magamra..tegnap este tusolni se volt időm mert zsófit kikérdezni takaritani utánuk a szobába de mosogassak mert mindenki vacsizott stb stb stb és nem bírom...muszáj volt kilenc után ágyba bújnom mert a hátam is majd szét szakadt a fejem is fájt majd meg fagytam...nem értem h anya h gondolta h egyedül tudom csinálni ezt igy..de közbe diktáljam én be a gázt intézzem ezt intézzem azt...sok. Szerintem direkt szivat...na mindegy megyek ébresztem a gyerekeket azt hajrá...semmi kedvem ehez a naphoz sose lesz este :(

A Windows Phone-telefonomról küldtem