Várni a legrosszabb...leírtam..de a várakozás nagyon rossz. Azt is tudom h azt fogja mondani h nem haragszik rám..de ez nem igaz..idő kell h elfelejtse amiket a fejéhez vágtam. Időm van..másom sincsen...csak nehéz ez..remegek szorít a mellkasom..ideges vagyok..félek..most először voltam igazán nagyon öszinte és félek h nem fogja komolyan venni vagy h nem ér el oda az a pár mondat h nem ér el a szivéig..félek..az ember ennyire nem adja ki magát ,most úgy érzem h itt állok meztelenül és tényleg tökre védtelen maradtam..és most tudom h akkora sebet kaphatok ami minden eddig elért javulást lerombol..félek basszus...de meg kellett tennem...egyszer az életbe le kellett raknom azt a kardot azt nem harcolni nem védekezni hanem meghajolni és levetkőzni a pajzsomat...h ez vagyok én..és bánthatsz ha akarsz...most nagyon szarul vagyok..vettem be frontint. Nem tudom..nehéz ez..h magamnak is beismerni ezt ,neki meg főleg...ki kell jönnöm ebből...a Nagyfőnök remélem most látja a kínomat és ő is beszáll h segitsen...nem vagyok hívő ,de sokszor segit ha van egy kis hite az embernek...most hinnem kell..hinnem kell abba h megint minden jó lesz..h jobb is lehet mint volt...jobb,mert már tettem egy hatalmas lépést...csak az a tudat h rajta múlik..és várni..és soha nem lesz este..és még akkor is várni azt a pár megváltó sort...vagy egy szeretleket a kis mosolyával...azt akarom h szombat legyen h velem legyen és megint érezzem h mennyire valóságos az h van és szeret és h a szemébe is merjek ennyire őszinte lenni...csak most nagyon félek!!!!!! Sirhatnékom van...
A Windows Phone-telefonomról küldtem
A Windows Phone-telefonomról küldtem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése