ZZZzzzzzz

Nagyon elfáradtam. Lelkileg. Hulla fáradt vagyok. Sikerült Gabival tisztázni a tegnapit. Nem is tudom h lehet ennyire belefáradni valamibe. Túl sokat harcoltam ezért a kapcsolatért. Elvette az összes energiámat. De tök gáz h addig még ezt nem érzem soha nem tudok kilépni egyikből sem...teljesen üresnek kell lennem belůl h fel tudjam adni. Igen az üres a jó szó. Mert tudom h mit kéne éreznem,de nem nem érzem. Nem sajnálom h vége. Azt nem. A szomorúságom oka sem ez. Hanem h rohadtul hiányzik a múlt..nem a Gabival töltött idő..hanem a Jocóval..próbálok a rosszra gondolni. De tényleg. De csak képek ugranak be. Nem tudom. Ez az emlékezés mindig bajos dolog..nem tudom..a normális emberek is igy emlékeznek? Nincs meg a teljes esemény. Olyan mint mikor fényképeket nézegetsz. Egy egy kép de ennyi..de a legrosszabb h a legborzasztób jelenetek sem fájnak vagy okoznak örömet...van egy emlékem egy érzésről..az az érzés h otthon vagyok. Az a családi hangulat..viszont nem tudok hozzá képeket rakni. Csak érzem h volt. És most hiányzik. És nem tudom lesz e még ilyenben részem. Nagyon meg vagyok billenve. Es ehez nem sok köze van Gabinak ha rá gondolok nincs hiányérzetem vagy nem vagyok szomorú..mert ő itt van és itt lesz...imádom a karácsonyt..most mégis összeszorul a szivem tőle..főleg h ennyire közel van.

A Windows Phone-telefonomról küldtem