2014. október 16., csütörtök

első lépés....

tegnap nem ment el...és ma sem...viszont én meg nagyon kiborultam...pedig még vissza is fogtam magam...próbáltam visszafogni magam...csak nem tudok mit kezdeni a fájadalommal. nem megy. ha nagyon fáj muszáj valamit tennem..ma három év után megint csapkodtam zokogtam poharat dobáltam meg tudom is én...akkor volt jobb mikor azt mondta h üssem meg őt...akkor hirtelen jobb volt jöttek a könnyek és nem akartam ütni csak h megöleljen...és hirtelen már nem is csak ez fájt ,hanem úgy minden...és nem tudom...vagyis tudom h danim óta zuhanok..azt mondta hogy két választásom van ,vagy befejezzük vagy elmegyek orvoshoz...megszeretné menteni ezt a kapcsolatot fontos vagyok fontosak vagyunk neki...és ez nagyon jó...meg az is jó hogy segít...hogy nem elmegy hanem segít nekem...akartam én mindig jobban lenni...tényleg akartam...csak egyedül nehéz...mert kell valaki aki ott van és fogja a kezem meg tologat a jó felé...ha épp leakarom szarni a dokit akkor nem engedi...ilyesmi...és most azt mondta h ő itt lesz...november 18.-án kell mennem először...mire felkeltem keresett nekem orvost...el is fog kisérni aminek nagyon örülök....voltam már dokinál nem az...csak per.pill nem is tudom h mi a baj velem ,nem látom h tünetezek...és jó lenne ha elmondaná ő h milyen vagyok miket csinálok...meg am is teljes blokk van ha ott ül velem szemben egy orvos...nem jönnek a szavak...azt is kérte h ne ide irjam a dolgokat...próbáljuk ki h neki mondom el...ez nehéz...mert sok dologról nem tudok könnyek nélkül irni se ,azt meg nem szereti ha sírok és nem is akarok ennyi sok buta gondolatot rázúdítani..nem hiszem h jót tenne a kapcsolatunknak...de én már ebbe se vagyok biztos...ja meg van frontinja...megkérdezte h ha ideadja tudom e tartani azt h csak reggel este...mondtam h nem..sajnos nem....mondtam h ossza be ő...most minden reggel kapok egy 0,25-öset..tudom...tictac..ahoz képest h a 2-es rivót kéne szednem napi háromszor..hogy öt szem atarax meg 3 0,5-ös frontin se nyugtatott meg...de hátha..hátha hosszútávon segit ennyi is,ha rendszeresen szedem...én már am azt se bánom ha életem végéig gyógyszert kell szedni...csak legyek jobban..mert magamtól is megőrülök....és őt meg végképp nem akarom elveszíteni....szóval ennyi...bizom benne hogy tényleg végig tudja csinálni velem...nagyon szeretném...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése