Már bécsbe vagyok tesóval. Aludtam két órát. Azt is úgy h 3szor keltem arra h görcsöl a lábam. A vádlim az most baszottul fáj..h a szivem h van? Az sajog..ez enyhe szó...de biztos valahogy túl fogom élni..tuti. Mindig mindent túléltem. Nem fog fájni örökké. Az nyilván nem múlik el h szeretem..és h villognak a kérdőjelek h neki mi volt rossz velem? H miért lett vége? De sírni nem tudok. Semmi van leginkább ez a tompa sajgó semmi..mint mikor kapsz egy lidokain injekciót és kezd kimenni a hatása. Este megyek haza. H oda "haza" megyek e? Nem tudom..majd szerintem szombaton h ne találkozzunk. Gyorsan összepakolok keresek fuvarost és nyomunk se lesz. Anya azt mondta este h a gyerekek kibuktak főleg Böbe...tényleg mindenkit tönkre teszek...semmi értelme...csak a levegőt szivom feleslegesen...
A Windows Phone-telefonomról küldtem
A Windows Phone-telefonomról küldtem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése