2014. november 17., hétfő

Utolsó nap...

Éjjel nem sokat aludtam...sokat gondolkoztam. Rendet kellett tenni bent h mégse úgy vonuljak be h teljes a káosz. Tegnap tomi azt mondta h azért nem adom vissza a kulcsot meg nem költözök h legyen indok visszaszaladgálni...én nem tudom..ez tényleg azt hiszi h ő a világ közepe azt nem tudok átlépni rajta? H nekem vissza kell járkálnom h hátha? Mert gondolom erre gondol. Nyilván még nem láttam az smst addig neki is irtam h adok időt aztán még arra is bólogattam h ha kijövök és jól vagyok ad esélyt lehet...de azzal h már egykor tudta mindenki h szakitott utána meg szeretlek várlak haza...mikor tudta h dehogy vár haza..dehogy szeret...na itt nekem megszűnt létezni. Szóval h mielőtt bemegyek tudatositsam benne h tényleg lezártam megyek és összerakom a cuccainkat. Bezsákolok mindent. Berakom a kisszobába. Igy már tényleg megérti gondolom h szarok az egészbe nem akarok oda szaladgálni majd csak ha kijöttem egy fuvarossal. Ez ennyi volt. Persze szoktak az emberek összeveszni..még elkőltözni is aztán rájönni h hiányoznak egymásnak...de ez nem olyan...itt csak én szerettem..ő meg játszott..itt nincs olyan h majd még esetleg...ennek vége...ilyet százat találok. Szóval ma csomagolós nap lesz. Lezárom ezt az életszakaszt is...hihetetlen h mikor itt csomagoltam én voltam a világ legboldogabb embere és azt hittem h ő az aki mellett végre megállok és tele voltam tervekkel...most meg...nyilván már nem reménykedek meg semmi...csak szar..mert felfoghatatlan..h hétfőn még ő retteg h szakitás szaga van annak h beszélni akarok h a szülinapomon ő akad ki h öltözök h jön velem..szeret tudja h velem akar lenni...azt egykor már szakit..és h h tud igy szinészkedni egy ember..h tudja hónapokig eljátszani ilyen hihetően h szeret? H sose tévedtem mindig tudtam ha nem szeretnek..most meg..most meg úgy megvezettek ahogy illik..ez feldolgozhatatlan...h minden amibe hittél az egész világod eltűnt...mert csak hazugság volt..egy jól felépitett hazugság amit ő kreált én meg belesétáltam...nyilván pocsék összepakolni ott ahol a legboldogabb voltál életedben...másrészt meg a szivem szakad bele h egyetlen pillanat sem volt igazi egyetlen szeretlek sem egyetlen veled akarok élni sem semmi...minden hazugság volt...és tényleg az kell h összerakjam a holmikat h tudjam h tudja h felfogtam h értem h sose szeretett h nincs helyünk sose volt helyünk mellette...ha kijövök gyorsan el is hozzuk..azt mehet az új élet sokadszorra....de inkább ez inkább az h féljek h mi lesz velünk mint az h egy hazugságvilágba dekkoljak...ettől minden exem külömb volt...leg nem hazudták h szeretnek nem játszották el h kétségbeesnek h elmegyek..ő meg...végig játszott....még aznap is...az ilyentől messze kell menekülni..jó messze...Gabi szerint pár hónap és fog keresni...mondtam h fogadok arra h nem..de ha mégis nekem akkor sem kell..pár hónap alatt teljesen kiirom magamból..anya is ezt mondta neki is mondtam h max akkor kéne ez az ember ha elmenne orvoshoz és kezeltetn magát ,de nyugodjon meg mert nem fog keresni sose mert sose szeretett minek keresne...na megyek keltem a gyerekeket...induljon a nap..

A Windows Phone-telefonomról küldtem

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése