Azért tény ,hogy az ember néha hatalmasat tud csodálkozni..meglepődni...
Pontosan ezért szép az élet,mert másodpercek alatt elvesz ,ad.
képzeld el ,hogy egész nap fekszel ,kinlódsz a nikotin hiánytól ,bosszankodsz mert az aktuális pasi is csak kiábrándítóan pasi..irsz egy üzenetet valakinek reggel h nem e tudna cigit adni..de erről is már lemondasz..mire megszólal a teló..azt hiszed aktuális hímegyeded az de neeem..és jön a mondat amiről álmodni se merted h egyszer hallhatod még.."ott alszol ma nálam?" persze te épp a poklod legalján sétálsz mert aktuálisod ezt kérte és azt gondolod h ez csak egy poén ,rávágod h persze...és kiderül h ez most nem poén...és olyan boldog vagy h azt el se lehet mondani és azt gondolod h ez már fokozhatatlan..de kiderül h fokozható. Mert tudtad h hiányzik..hiányzik az illata ,az érintése..hiányzik Ő..de el se tudtad képzelni milyen lenne újra érezni...még ha vágytál is rá sose merted álmodni ,mert fájt volna..és erre megkapod..
Ott fekszik melletted fogja a kezed ,simogat...
Még azt hiszem magam se merem ezt elhinni...nem tudom áthelyezni a valóságba..vagy nem merem..mert félek h szétpukkan az egész ,mint egy buta szappanbuborék...
Nyilván azt szeretné az ember h sose legyen vége h bárcsak sose lett volna reggel..meg ilyenek..de talán a jóból se szabad a túl sok ,mert azt se bírod el...most ennyi..mégis olyan sokat adott,h azt szavakba foglalni most még én se tudom :)
De reggel van..itt a kis valóságom gyorsan visszacsöppenek...írtam az aktuálisnak..játszom amit kell..keltem a gyerekeket,próbálom kitalálni honnan szedjek pénzt a napi dolgokra ,hallgatom anya morgását...de ez igy van jól...most ezek se tudnak annyira bosszantani... :)
A Windows Phone-telefonomról küldtem
Pontosan ezért szép az élet,mert másodpercek alatt elvesz ,ad.
képzeld el ,hogy egész nap fekszel ,kinlódsz a nikotin hiánytól ,bosszankodsz mert az aktuális pasi is csak kiábrándítóan pasi..irsz egy üzenetet valakinek reggel h nem e tudna cigit adni..de erről is már lemondasz..mire megszólal a teló..azt hiszed aktuális hímegyeded az de neeem..és jön a mondat amiről álmodni se merted h egyszer hallhatod még.."ott alszol ma nálam?" persze te épp a poklod legalján sétálsz mert aktuálisod ezt kérte és azt gondolod h ez csak egy poén ,rávágod h persze...és kiderül h ez most nem poén...és olyan boldog vagy h azt el se lehet mondani és azt gondolod h ez már fokozhatatlan..de kiderül h fokozható. Mert tudtad h hiányzik..hiányzik az illata ,az érintése..hiányzik Ő..de el se tudtad képzelni milyen lenne újra érezni...még ha vágytál is rá sose merted álmodni ,mert fájt volna..és erre megkapod..
Ott fekszik melletted fogja a kezed ,simogat...
Még azt hiszem magam se merem ezt elhinni...nem tudom áthelyezni a valóságba..vagy nem merem..mert félek h szétpukkan az egész ,mint egy buta szappanbuborék...
Nyilván azt szeretné az ember h sose legyen vége h bárcsak sose lett volna reggel..meg ilyenek..de talán a jóból se szabad a túl sok ,mert azt se bírod el...most ennyi..mégis olyan sokat adott,h azt szavakba foglalni most még én se tudom :)
De reggel van..itt a kis valóságom gyorsan visszacsöppenek...írtam az aktuálisnak..játszom amit kell..keltem a gyerekeket,próbálom kitalálni honnan szedjek pénzt a napi dolgokra ,hallgatom anya morgását...de ez igy van jól...most ezek se tudnak annyira bosszantani... :)
A Windows Phone-telefonomról küldtem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése