Szóval vissza lettem hajtva a rosszba. Mindenki csodálkozik h egy olyan vacak házasságból miért nem léptem ki. Nem volt hova. Na de Kóka. Fél év után lejöttek az anyuék akkor már jó nagy pocakom volt már jocó is hazajött mert veszélyeztetett voltam és kellett a segitség mert fel se kelhettem az ágyból. Gyakorlatilag ez még úgy is megoldhatatlan volt h jocó főzött mosott stb. Anya akkor jött h elviszik böbét h könnyebb legyen. Nem volt ám ez olyan szép mint ahogy hangzik. De nem ám. Tesó ugye lehozta az anyut kocsival anyós mondta h ha jönnek akkor hozzanak már el egy zsák kruplit meg egy rakat húst ilyesmit amit postán nem tud feladni de szeretne segiteni. Azt gondolod elhozták? Persze h nem. Mert nem pótol Ilonka néni az üzemanyagba. Komoly. Nem nekem hozták volna hanem mondjuk Zsófimnak. De ezt lenyeltem. Elvitték a lányt. Aztán hivtam két hét után h ha úgyis ott van böbe még egy darabig engedjék már le mamához meg anyósnál is lehetne egy kicsit csak az ő unokája is. Elég nehezen de meggyőztem átvitték anyóshoz.Két napot ott volt. De úgy h akkora balhét csapott az anya a rohadt pénz miatt..h akkor vigye haza Ila..meg nekik mennyibe volt az üzemanyag h Böbét elvihessék. Anyós fogta a gyereket azt vissza vitte h ám legyen akkor ott nehogy ezen balhézzunk már mert szánalmas. Aztán ott volt a nap h akkor haza kell hozni a lányt. Hivott az anya h hát hoznák ők de leszakadt a szandája a gyereknek és hogyan? Nem tudtam h nevessek vagy sirjak a kifogáson mert hát ha más nem egy 600forintos papucsot veszek neki nem? Szóval hivtam anyóst szaladt cipőt venni a gyereknek vitte át h haza tudják hozni. Erre anya benyögte h ha ilyen fontoskodó akkor ott a gyerek azt szállitsa haza ő. Igy csóri anyós vonatozhatott le hozzánk h Böbe haza jusson. Persze nem volt baj. Mert ott maradt segiteni nekem szülésig. Ill már két napos volt Matyi mikor hazament. Szeretem anyósomat. Tényleg soha a fejemhez nem vágta volna h mennyi sokat segitett nekünk úgy anyagilag mint ez h ott volt mellettem. Anyával meg nem beszéltem utána. Elmentem szülni is úgy h soha fel nem hivott volna h na egybe vagy még? A Matyi egy napos volt mikor én hivtam h megszületett amúgy. Aztán másnap hivott mert nem tudta megmondani nénjének h h hívják a gyereket..ennyire figyelt rám. Ez volt júliusba. Decemberbe karácsony előtt két nappal irtam rá facen h miujság? Ő nem keresett minket. Akkor mondta h feljöhetnénk győrbe karácsonyozni. Hallani nem akartam róla. Jocó győzködött h csak az anyám meg csak karácsony van..akkor kezdtünk el újra beszélni. Utána ugye jőtt az h Matyi elkezdett rohamozni. Akkor felköltöztünk. Jocó ugye lelépett németbe én a kórházba éltem Matyival igy nem volt lehetősége csesztetni. Ha otthon is voltunk az mindenkinek csupa stressz volt h nehogy elsirja magát a gyerek mert akkor megint roham megint mentő megint kórház. Aztán találtam albit külön cuccoltam. Jocó is hazajött. Akkor derült ki h nem volt akkor sem olyan jófej az anyu. Az ő bankszámlájára utalták jocó fizetését és elég szép összegnek veszett nyoma. Nem a pénz volt a lényeg mert leszarom meg se éreztük a hiányát hanem az a tény h meglopja a saját gyerekét. Aztán lementem h megkérdezzem h h van ez? Orditott velem h mit képzelek magamról h ilyet feltételezek róla. Mondtam semmi baj tisztázzuk le azt h nem tette és bocsánatot kérek mutasson számlakivonatot és fátylat rá. Persze pont az a havi kivonat elveszett. Aztän még volt valami balhé ebből de h h keveredtem oda nem tudom. Csak azt tudom h tesóval beszéltem azt mert mertem szólni nekemugrott. Lent álltam a padoknál Matyi a karomba tesó meg megindult az ajtóból elhordott mindenféle ribancnak meg nem is emlékszem kaptam két pofont meg elkapta a nyakamat..ott az útcán. Aztán próbáltam anyával beszélni erről de nem hitt nekem. Azt se hitte el h nem volt nagy pofäm. Szerinte csak ugattam tesónak és ha űgyis lett volna h bánt megérdemeltem volna de öcsike fényes nappal az útcán gyerekkel a kezembe biztos h nem esne nekem meg am se ver nőket. Ezt mai napig igy gondolja. A múltkor is azt mondta h ezt kitaláltam. Ezután megint nem beszéltem vele megint majdnem fél évig pedig öt háztömb választott el minket. Aztán megint karácsonyra kibékůltünk. De mindig én keresem őt. Ő olyankor az unokáit is szarja le. Ilyenkor meg Böbe is hercegnőm meg mit tudom én. Aztán volt még egy eset. Mikor Böbét átvitte segitség cimen magukhoz mert sok volt a balhé jocóval akkor külön is voltunk csak egyůtt laktunk Matyi ugye még rohamozgatott és egyszerűbb volt h Böbe ott van meg ő is át akart menni. Tényleg komolyan elhittem h segiteni akar. Aztán egyre ritkábban engedte át hozzánk nem mondta el mi volt a suliba nem szólt h beteg a gyerek. Aztán mikor kezdtem kiborulni h az én gyerekem nem lemondtam róla jogom van tudni mi van vele jogom van látni akkor minden rohadt nap mentek érte a suliba meg kisérték h nehogy hazalopjam. Megintcsak szánalmas. Aztán ugye akkor is kapcsolatba voltam a gyermekjólétisekkel mondta az Eszter h ok h ott van a Böbe de akkor mostmár hivatalossá kell tenni. Vagyis alá kell h irjam a családba fogadásit amivel önként dalolva mondok le átmenetileg a felügyeleti jogomról. Ez igy jól hangzik. Csak visszacsinálni nehéz mert azt viszont már ahoz kötik h biztos munka biztos jövedelem biztos lakás meg vizsgálnak minden szart vagyis Eszter is megmondta h nem szépiti nem kapnám vissza de nem h nem kapnám vissza hanem ez gyámon keresztül megy és ha kitudódik h nem tartom alkalmasnak magam arra h velem legyen a gyerek ill tényleg a körülmények miatt került oda akkor elveszik a másik kettőt is főleg h a Matyi beteg is nem veszélyeztethetem. Na itt jött a neheze. Megmondani anyának h tuti nem mondok le egy percre se a jogaimról és lehet h szar a házasságom meg nincs sok pénzem de velem vannak a gyerekeim és tuti h nem engedem elvenni őket. Erre kiverte a balhét h ugyse adja vissza böbét és am is megmondta h nem való nekem gyerek és h elveteti tőlem őket. Rohantam Eszterhez h ilyen nincs h nem adja a Böbét haza. Úgy mentek ki és beszéltek vele. Másnap mehettem a csajomért. De akkor anya mindennek elkiabált. Utána is járkált Eszterhez mindig kitalált valamit amivel rámszabadithatja őket. Akkor jocóval úgy döntöttünk h el innen. Nem sokat gondolkoztam azon h mi lesz nekem csak az volt a szemem előtt h a gyerekeimet nem adom. Márpedig ha anya közelébe maradok viszik őket. Akkor pakolták ki a lakást amibe bele lettem forgatva..de ez másik sztori. De am mikor hazajöttem Tibitől terhesen akkor is azt akarta h irjam alá a családba fogadásit csak mind a háromról mondjak le. Makdnem bele mentem. De tényleg. Csak a gyermekjólétis jó fej volt. Azt mondta h nem gondolja h csak mert sokat hibáztam a múltban ilyen hatalmas döntést kéne hoznom. Olvasta a papirjainkat és látja h jobban is vagyok meg h akarok változtatni a körülményeimen hallgassak rá ne mondjak le az anyai jogaimról mert nem vagyok rossz anya és később nagyon megbännám. Igy anya kénytelen volt belenyugodni h nem adom őket. Meg de sok ilyen aljas húzása volt. Prügyön is rámszabaditotta a gyämosokat. Én meg még mindik hiszek benne h egyszer szeretni fog..
A Windows Phone-telefonomról küldtem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése