Blog tündér és a beteg állat 2.

Egyébként folyamatosan voltak jelei h komoly baj van vele. Már az gyanus lehetett volna h nem a normális nevével van facen. Vagy h mikor iszik milyen dolgokról beszél milyen mélyen belemegy dolgokba. Vagy h rögtön kirakta h kapcsolatba vagyunk..h 3nap múlva az összecuccolást feszegette. Az h a sima beszélgetést vitának gondolta a vitát ahol kicsit indulatosabbak a mondatok veszekedésnek nem kiabáltam vele csak kétszer mégis szerinte ment folyamatosan az orditozás. Az se normális h minden nagyobb vitánál ami persze abból fakadt h ő reagálta túl ,szakitott. Normális ember kezeli a problémákat nem kihátrál. Gyáva ahoz h szembemenjen bármivel. nem tud mit kezdeni helyzetekkel. Ami mint mondta ne kiabálj velem apám csinálta ezt mindig..szóval mint mondtam a baj nem kicsi..egész régi traumái eltemetett sérelmei vannak. Gyáva megbirkózni velük. Beteg. Nem fogja fel h ha valaki pipa attól még nem dől össze a világ és szereti...csak épp dühös vagy csalódott ami emberi. Ő nem tud dühös lenni nem birja ha haragszanak rá vagy csalódást okoz mert az apai kapcsolatát látja a szituban..ez gáz..gyerekként nem menekülhetett most meg azt csinálja. Kimenekül az adott kapcsolatból. Pedig ha megélné máris jobban lenne. Azt mondja ugye h tőnkre teszem. Pedig az teszi tönkre h nincs benne elég erő harcolni h megbirkozzon a hétköznapi problémákkal gyáva menekül neki ez a megoldás. Indulatos egoista..ami mind csak egy álca. Az h engem lehúzott csak azért van mert egy ilyen embernek baszott szar lehet azt látni h itt egy pici nő aki olyan poklokon ment át ami hallgatva is borzalom és mégis pozitiv és erős és nem menekül a félelmeitől h nem törte meg ez a kibaszott élet..mert akkor is onnan is felkelt ahonnan esélytelen volt. H bántották folyamatosan fizikailag szavakkal csalódott millioszor de még mindig képes kitartani a végsőkig..h ha pl újra kékre vernék se menekülne ki a kapcsolatból...és a legjobb megoldás az volt h elbizonytalanitsa az erejében h elvegyen abból az irgalmatlan nagy hitből h megtörje h elvegye tőle a legfontosabbat az akaromot. H negativ irányba terelje azt a folyamatos pozitiv hozáállást az élethez. Sajnálom. Baszottul sajnálom. Mert tiszta pillanatába tudta h gond van vele. Kérte h ne menjek el ha szakit ne vegyem komolyan. Most is tettem érte h hát akkor még mindig adok esélyt beszéljünk. Megoldást is találtam. Mert én lehet h zuhanok de már esés közbe a megoldást keresem és találtam arra h ezt h élje túl most a kapcsolatunk. De nem érdekli. Majd pár nap jobban lesz. Lehet akkor majd keresni fog. Nem bizom benne de am tudom h szeret...csak újra az kell h önmaga legyen. Szóval megoldás az lenne. Több is. Pl h egy hetet anyuéknál maradok..h helyre jöjjön...de nem is érdekli. Teljesen szét van esve. Kár is itt megoldáson agyalni. Ha szeretett ugyse fog elengedni csak had pihenje ki magát. Én most jól vagyok..és tudom..nem érdemli meg h enyire szeressem ezek után is...de mindenkit akkor kell a legjobban szeretni mikor legkevésbé se érdemli meg. És ha most azzal bizonyitom h szeretem akkor visszavonulok addig még nem keres. Na jő ez durva. Egy hét. Addig csak ruhákat viszek el. Nem véglegesitem a dolgot. Most ezen kiakadna mert h nem értem meg...pedig szerintem senki nem érti meg nálam jobban. Most jól vagyok. Maradtam tesóéknál bevettem egy frontint álmos voltam am is ami jó mert akkor tényleg jobban vagyok. Ettem is. Tegnap reggel óta ideje is volt. Vállon kell h veregessem magam..mert bizonyitom h jól vagyok jobban nem vagyok súlyos beteg...mert az h sirdogáltam h kapálóztam normális reakció...és most ez jó h tudok normálisan reagálni egy ilyen fajta szakitásra egy ekkora fájdalomra...fasza csaj vagyok még mindig...ez a fontos..meg az h sokan szeretnek engem..nagyon sokan..nem kell h naponta dumáljak velük de vannak barátaim..akik mikor ekkora baj van itt vannak. Tesómék is sokat adtak ezzel h itt lehetek anya is nagyon szeret a gyerekeim is...és dehogy tehetem meg velük h egy ennyire beteg ember miatt aggodniuk kelljen miattam..vagy ami rosszabb h feladom. Egy szakitás am is kin..igy ebbe a formába meg felfoghatatlan...mindenki igy reagált volna h összezuhan és hivogatja irogat mert mindenki megérdemli h ha a szivét az összes szeretetét beletette valamibe legalább annyi bátorság legyen a másikba h a szemébe ember módjára szakit. Gabit simán felülmúlta gerinctelen patkány munkába. Az meg már valami. Na de alvás. Holnaptől meg új élet. Sok meló lesz újratervezni...de mindent megteszek h a gyerekeket helyre hozzam lelkileg és h ebből a semmiből is csináljak valamit...

A Windows Phone-telefonomról küldtem