2014. november 15., szombat

Úton...

Most h elindultam győrbe ,kezd csak igazán valóságossá válni h nem vár haza h nem ugorhatok a nyakába h de nagyon hiányzott nem mesélhetek neki h milyen volt nem érezhetem az illatát...anya jön ki elém. Pedig bármit megadnék azért h Tomi várjon az állomáson. Most is potyognak a könnyeim...pedig tele a kurva vonat..de annyira fáj h leszarom mit gondolnak... Rosszul érzem magam...még h ez igy lesz a legjobb...kinek? Nekem biztosan nem mert belehalok úgy hiányzik :'(

A Windows Phone-telefonomról küldtem

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése