2013. november 29., péntek

Nagytakarítás


Hát igen..az egyik legfájdalmasabb meló. Szembesülni a fájdalommal a rosszal meg a sok jóval a sok haraggal a sok keserű csalódással és bátran megmarkolni őket és kirakni a picsába. Igen ám de egy nagytakarításnál meg kell élni ami fájt h ki tudjuk seperni..na itt akadnak el sokan. Nem mernek visszanézni és búcsút inteni a mùltnak inkább cipelik éveken keresztül temetik vagyis próbálják temetni..pedig ha tudnák h ha elengednék az csak egy napig fájna piszkosul..a gennyes sebet is ki kell takaritani h gyógyuljon levegő kell h érje na igy van ez a lelki sebekkel is..fáj rohadtul fáj még kipucolod a gennytől utána viszont szabad vagy..mert nincs benned harag nincs benned fájdalom...kár h ezt nem tanitják meg az iskolában..nem tanitják meg élni a gyerekeket...pedig mennyivel könnyebb dolga lenne annak a sok életunt keserű tört szívű embernek ha ezt is heti öt órába oktatnák mint a tesit...
A Windows Phone-telefonomról küldtem

Végre péntek


Szerintem beteg leszek..fáj a fejem nyűgös vagyok szétszakad a derekam..azt mindjárt indulhatok..ma nincs kedvem menni..nyolc óra..áh sose lesz este. Viszont most volt itt Szilvi azt mondta jön oda ő is melózni. Ennek örülök csípem a csajt nagyon leg a szünetekbe is lesz röhögés. Nem tudom..örülnöm kéne tegnap véglegesítettek a Márti csoportjába ,ott mindig a tíz legjobb van.    ma nagyon nincskedvemsemmihez hangulatba vagyok..vártam ezt a napot..vagyis reggelt..h hátha...hátha nem apósnak van igaza meg anyának meg Anikó néninek meg Szandiéknak h csak baszogatni akart...de hát ez van..na go készüljek mert igy nem lesz belőlem semmi..
A Windows Phone-telefonomról küldtem

2013. november 28., csütörtök

Bakancs lista ;)

Na hát volt egy kérdés csoportba ,h ki hogy fogadná a hirt h ha kiderülne h rákos..és őszintén mondom egész nap azon agyaltam ,vagyis mikor volt időm :D h vajon mi az ami nálam felkerülhetne a listára...ez az egyik válasz kapcsán merült fel bennem...hát az van h nincs sok dolog a listámon...szám szerint kettő....az ember ugye mindig szeretne valamit meg álmodozik..a nagy álmom az volt h grafikus legyek na ez ha igy konkrétan nem is lett beteljesítve a gyerekszobafalakkal megkaptam amire azt hittem annyira vágyok..aztán persze ennyi év után rá kellett h jöjjek h nem az én világom korlátok közé szoritva más megálmodott terveit megfesteni..nekem ott is a szabadság kell muszájból nem élveztem annyira mint ahogy gondoltam..szóval ez kipipálva. Akartam haza menni lakni kókára tiz éves koromtól haza vágytam..aztán 15év után haza jutottam..de az már nem az volt ahonnan gyerekként eljöttem ,viszont küldetés teljesitve..akartam egy kisfiùt ez ugye duplán is kipipálva...le akartam fogyni h tudjam h milyen mikor megfordulnak utánam a pasik az utcán..ez is teljesitve és ez sincs fele olyan jó se mint gondoltam...mi volt még amit annyira akartam??? Megmászni a tokajo nagy kopaszt,az egy rohadt jó nap volt..de sokat nevettünk...a tropicáriumba is elmentünk mert az volt a másik hely ahova vágytam...tudom milyen rohadt boldognak lenni,negtapasztaltam mindent amit csak érezni lehet...kipróbáltam eztazt ;) voltak matt részeg bulik hajnalig tartó poker partyk tudom milyen egy ismeretlennel szexelni...nem is tudom mit szeretnék még amim még nem volt meg vagy nem volt részem benne...jaaaj hát akarok egy olyan fullos kis lakást azt a kis laposat méregdrága épitetettet kerttel meg kis tóval és egy kutyát meg egy macskát perzsát szürkét mert olyanom soha nem volt meg egy hatalmas akváriumot és egy kék sárga konyhát h mindig mindig vidám legyek ha belépek oda és persze az álom autó az az ocsmány szögletes volvo jaaaj azt de szeretnék..na igen a vezetés is megvolt mert nagy álmom volt h egyszer úgy kipróbálnám milyen a szadai úton száguldozni Ricsi egyem meg egyik rossz napomon beültetett h akkor hajrá 100-as audi áááh teee imádtam..komolyan tudok vezetni ahoz is velemszületett tehetségem van de tényleg...szóval egy jogsi kéne meg egy matt fekete volvo oh de imádnám tuti lenne neve is és úgy vigyáznék rá mint a gyerekemre...jaj meg akarok egy hintaszéket vagy nem is hanem egy hintát a hatalmas nappali közepére imádok hintázni és mi fasza lenne onnan bámulni a hatalmas tv-met :D na szóval már csak ilyen anyagi dolgok amik kimaradtak de ezek talán nem is olyan fontosak..szerintem az a lényeg hogy ma h átgondoltam oda lyukadtam ki h semmit nem bánok a mùltamba mert minden őrültségbe benne voltam mindig mentem a szivem és az álmaim után és lehet sokat pofázok meg agyalok de ha most reggel nem kelnék fel többet nem lenne baj mert mindenkinek kimondtam aki számit h mennyire fontos nekem és h szeretem nem vagyok haragba senkivel lehet van aki haragszik rám de az meg nem számit....szóval valamire mégiscsak jó ez a borderline ,az ember tényleg úgy él mintha minden nap az utlsó lenne ,legalábbis én igen :)

A Windows Phone-telefonomról küldtem

Hajnali gondolatok

most olvasgattam vissza a régi bejegyzéseimet. Szörnyen tanulságos. Mindig tudtam h mi zajlik körülöttem. Mindig mindenkinél láttam hol hibádzik a dolog,az eszem tudta...csak a szeretetem mindig nagyobb volt mint h hidjek neki. Gabinál is mindig írtam hogy nem szeret mégis vártam a csodát...még azt a szaros lakatot is felraktuk h összelakatoljuk a szerelmünket..vicc..nem is volt mit összelakatolni,vagyis részéről nem...viszont most büszke vagyok magamra ,hogy nem zuhanok össze hogy most az egyszer az eszemet használom és felfogom h akinek nem én kellek azért hiába teperek ezerrel ùgysem fog szeretni..mert ezt nem lehet kiharcolni. Na régen ezt igy nem birtam megérteni,mindegyiknél küzdöttem és talán nem is az elvesztésük fájt annyira hanem az hogy mennyi rengeteg időt és energiát raktam bele abba h helyrehozzam azt ami szar...igazából tényleg mondhatjuk hogy jól vagyok. Az ilyenfajta beteges ragaszkodásos tüneteim is elmúltak..lassan tényleg be kell állnom a normálisak sorába...az az igazság h ez sem jobb ám..vagy a fene tudja. Nem akarok olyan lenni mint ők..én imádtam gondolkodás nélkül csinálni amit akarok imádtam olyan nagyon intenziven szeretni ,haragudni..szerettem h nem foglalkoztam azzal h mik a társadalmi normák,szerettem átvágni a határokon szerettem h nem érdekel mit érezhet a másik és gázolni át rajta h elérjem amit akarok...most meg...mindenkinek meg akarok feleni mindent tökéletesre akarok hiba nélkül..eszembe nem jut hazudni csalni csak h emeljem az adrenalint ,nem akarok benyugtatózva szarni mindenre...néha hiányzik..de tényleg..tudom h szar volt mert akkor minden nap maga volt a pokol viszont azt szoktam meg és néha unom ezt a normális anyuka szerepet...nem is tudom miért...most ilyen nagyon hiányzikos napom van...sokminden hiányzik és nem tudom h merre induljak h elmúljon ez a megfulladok az unalomtól érzésem..nem akarok szarul lenni csak valami mégis hiányzik....most sajnálom h a zártosztály körüli időszakomból való naplómat töröltem..jó lenne beleolvasni ,látni h ùr isten ki volt az az ember?? Szembesülni azzal h dehogy akarok én olyan életet hogy tényleg tudjam h nem a mùltból hiányzik valami hanem a jövőböl...az is lehet h csak fáradt vagyok. Tegnap átkértem magam hat órásba. Ezt igy fizikailag nem bírom. Hajnal fél négytől este fél nyolcig még haza érek egyfolytába meg se állni..anya nem segit tegnap nem hozott reggelre zsölét nem ment el a dohányboltba rohanjak még én a takaritás főzés stb meg a gyerekek keszitése mellől én hajnalba h legyen cigim ha megyek dolgozni meg pistinek kajája melóba...semmit nem csinál meg ja de..tegnap berakott egy mosást meg kiteregetett..én meg hulla vagyok. Nincs időm a gyerekekre se magamra..tegnap este tusolni se volt időm mert zsófit kikérdezni takaritani utánuk a szobába de mosogassak mert mindenki vacsizott stb stb stb és nem bírom...muszáj volt kilenc után ágyba bújnom mert a hátam is majd szét szakadt a fejem is fájt majd meg fagytam...nem értem h anya h gondolta h egyedül tudom csinálni ezt igy..de közbe diktáljam én be a gázt intézzem ezt intézzem azt...sok. Szerintem direkt szivat...na mindegy megyek ébresztem a gyerekeket azt hajrá...semmi kedvem ehez a naphoz sose lesz este :(

A Windows Phone-telefonomról küldtem

2013. november 27., szerda

Off


Rohadt fáradt vagyok basszus de már csak egy nap lesz ilyen baromi hosszú..ma már a faszom kivolt pesttel meg miskolccal..örültem h hazaiakat kell hivni de annyi idiótát nem baszott még a világ :D
Ma kicsit beszélgettem Reával is meg Csabival..rám írtak..feltünt nekik gondolom h ùjra szinglibe nyomom..Csabi hiányzik néha ő az egyetlen igazi barátom azt mióta becsajozott alig jutok eszébe ,ami nem baj mert örülök h végre rendbe van az élete..csak nah..
most erőt vettem magamon és visszaregiztem a társkeresőkre ,hátha..mert tényleg matematikailag lehetetlen h csak faszparasztokat szedjek össze :D ùgyh megint ezerrel keresem azt a bizonyost..ha nem is lesz meg hirtelen akkor is gyarapitom az élményeket ,szeretem azokat a randikat..lesz mit mesélni az unokáknak erről is :D aludni kéne basszus mert mindjárt kelni kell ,csak annyira fázok h nem fogok tudni pihenni..rohadt hideg volt ma bent valami szart pakoltak azt nyitva voltak az ajtók egész délután. Már a végén mindenki lázongott h igy bizony nem lehet végezni a munkánkat h remegünk a hidegtől és a kezünk is le van fagyva..szerintem jól meg is fáztam kicsit fájdogál megint a hasam..rohadt petefészek h mindig megkinoz...na de hùzzak mert igy hajnalba kóma lesz nem főzés :D
A Windows Phone-telefonomról küldtem

Kedves naplóm!


Kimaradt pár nap nem volt netem. De az élet attól nem állt meg..sajnos ,vagy hál istennek egyenlőre nem tudom. Az a baj h az ember csak sok idő múlva döbben rá az összefüggésekre. Idő kell h megértsem mit miért vesztettem el ,vagy épp miért kaptam. Nem depizek ezt itt szögezzük le. Kaptam megint egy nagy pofont ,de ez a korábbiakhoz képest lófasz. Az ember edzett lesz ,egy idő után pár óránál tovább semmi nem tudja megtörni mert ott kattog az agyában az h volt rosszabb volt elviselhetetlen kín mikor elfogyott a levegő és csak nyüsziteni tudott az ember fájdalmában..annál rosszabb nem lehet. És onnan is felálltam és hittem és hiszek és tervezek mert csak azért hogy az embert százszor padlóra küldik még nem szabad feladni. Ez most Gabi végett jutott eszembe..még feldolgozok állapotba vagyok. Már sirni nem tudok. Nem is fáj. Talán pici düh van bennem. De az is csak azért mert rühellem mikor az arcomba hazudnak. A másik amitől hánynom kell az a gyávaság.. Mikor valaki egy kis arconlegyintés után olyan gyáva lesz h beleragad a rohadt kis világába azt mindenféle mondvacsinált érvekkel akarja inkább magát meggyőzni arról h ez miért is helyes meg jó igy..és bosszantó h észre se akarja venni h mennyire a félelmei uralják..na az ilyenektől világgá van kedvem menekülni. Egy férfi legyen már férfi..de nem is..legyen ember. Az ember tudja h a fájdalom a csalódas a nehézségek mind az élet részei. Persze lehet szusszanni egyet kicsit szorongva pityeregve sajnálni magunkat még akár be is lehet zárkózni a kis világunkba..de csak kicsit..nem évekig nem örökre. Aki egy nő miatt feladja az egész életet ,mert amit ő csinál az az ,az ugorjon vonat elé ,mert tényleg csak az oxigént pocsékolja. Jaj mert az ő kis szive jaj ő mekkorát csalódott jaj..istenem teee..hát szánalmas. De tényleg. Ütöttek vertek drogoztak megcsaltak aláztak megerőszakoltak elhagytak terhesen nem egyszer le kellett mondanom a gyerekemről éltem úgy h minden napom rettegés volt mikor matyi beteg volt volt h nem volt hova mennem nem volt egy vasam se éheztem fáztam..és még mindig van erőm ezer százalékos energiával és hittel belevágni egy kapcsolatba elkezdeni bármit..engem nem tudott megtörni ennyi szar sem..ő meg sajnálja magát nyalogatja a kis karcolásait lassan két éve...nem költözik össze..mert jaj ő padlóra kerülne ha vége lenne..na de figyelj erősen ,ez csak kamu volt mert az az igazság h beszart attól h három gyerek..ch mintha most kerültek volna elő basszus mintha titkoltam volna őket. Nem én hivtam ide a szerencsétlent akkor h mondja h szeret az igérjen komoly kapcsolatot. Ö jőtt. Most meg bújik a felelőség alól. Mert azt gondolja h nekem elég ha heti kétszer megbasznak. Már bocs..hát én felnőttem. Nekem család kell,egy biztos pont egy biztonságos kapcsolat nem egy ilyen silány felületes valami. Szexre akkor kapok meg akárkit amikor akarok. De semmi kedvem kiégni érzelmileg. Ő meg csak tegye ezt..menjen amerre lát. Nekem nem ez kell. Megszoktam h férfias férfiakkal vagyok akik tudják mit akarnak akik nem löknek el mert beszartak akik tudnak harcolni értem ha kellek nekik...na ő nem..úgyh egy szó mint száz..ez az ember egy percig sem szeretett engem. És haragszom magamra kicsit h nem vettem észre. Na de ez is csak arra való h tanuljak belőle. Hogy legközelebb közelebb kerüljek ahoz akivel tényleg együtt öregszünk meg..mert megint bővůlt a lista h milyen ne legyen az a valaki...és egyszer úgyis meglesz,tudom,mert akarom és hiszek benne..sokat álmodozok elképzelem az álmos vasárnap reggeleket együtt a szürke hétköznapokat ,mindent..és ennyi elég h tudjam h megkapom egyszer addig meg jöhet a következő lecke ,éljen a badoo a twoo és társai :D na tipli mert elbasztam a reggelem mindjárt melo azt még csak a kaja van kész juj de hanyag vagyok ma :)
A Windows Phone-telefonomról küldtem

2013. november 21., csütörtök

Hűűű :)


Na de tényleg hűűű :) ma volt az első valódi munkanapom. Jah mert ok h dolgoztam már ,de most először vagyok bejelentve. Jobb később,mint soha :D anya nem túl lelkes ,igaz ma mosolygott és kimondta végre ,hogy ügyes vagyok. Havonta 80embert kell beültetni az előadásokra ,ez a norma. De azt mondta Enci h az újak nem tudnak ennyit megcsinálni szóval nem kell megilyedni ha nehezen megy az első pár hét. Na most úgy volt h három nap oktatás utána próba nap és úgy meló. Aztán első nap oktatáson mikor felolvastuk a szöveget mondta h ez olyan szuper h akkor nekem 11től élesbe megy a dolog. Másnap már próba nap volt hat órába lett hét emberem. Persze hizott az egom mert agyon dicsértek :) ma először csináltam a kardiológiás vackot nagyon izgultam mert Enci meg Márti a csoportvezető sem mondta most el h melyik szöveget használjam h egyáltalán meghallgassanak . Kaptam négy mintát aztán azt mondták h kreativan oldjam meg. Hát volt para. Az első tiz lebaszta rám a telót. De annyira belejöttem h ma 17embert ültettem be. Annyit ,mint azok akik evek óta ezt csinálják. Tök jó h valamibe jó vagyok még ha erre sokan azt is mondják h nem munka..pedig hát van aki olvasni se tud..vagy annyira olvassa a szöveget mintha mesélne nagyon mű..nekem senki meg nem mondja h a lényeget olvasom. Meg jókat kuncogok nagyon sok a vicces ember ,lehet velük beszélgetni. Főleg az öregekkel. Sokan szerintem az ilyen hivásokat várják hogy legyen kihez szólni...aranyosak. Bár sok a paraszt az tény ,mert leg mondaná h köszi nem szevasz..de inkább lebassza telót vagy mikor meghallja honnan hívom vagy mikor már a felét elpofáztam...a pestiek a legkulturáltabbak..ma debrecennel ki volt a f.szom. Viszont szeretem csinálni ,meg jó h Enci meg Márti is ennyit dicsérnek..remélem a pénzzel sem lesz baj és sokáig itt maradhatok..meg azért is jó mert nem szeretem az embereket itt meg mikor van tiz perc szünet mindenki örül a csendnek s.o.s.be cigizik nem nagyon beszélgetnek. Meló közbe meg nem is látom a többieket bbeszélni nem lehet mert folyamatosan tárcsázni kell úgyh ez ideális nekem..szerettem fagyizni is csak ott hiába mosolyogtam látták ha rossz napom van vagy akármi itt senkit nem érdekel a hangommal meg azt tudok csinálni amit akarok a vonal végén azt se látják ha potyognak a könnyeim közbe ha olyanom van ki se megyek a boxomból és egész nap egyedül lehetek :) talán most veszem hasznát a szakmámnak is ,mert ott is alap h kell tudni komunikálni eladni a munkád...szóval nagy az öröm :) Gabival is (jaaj de szeretem :) ) minden rendben csak már nagyon nagyon hiányzik. Sose lesz szombat most azt érzem..azért most nagyon boldog vagyok ám :) minden kezd tök jó lenni már csak majd az albi dolgot kell megoldani azt cső :) na húzok pihi relax tv ja nem előbb egy cigi :) jó itthon lenni...nagyon fáradt vagyok..ennyi bajom van csak h fél négytől már majdnem letudok egy műszakot nyolcig amennyi dolgom van. Ha hazajövök se ülhetek a seggemen anya nem nagyon veszi ki a részét az itthoni dologból..na de nem depizek ilyeneken :)
A Windows Phone-telefonomról küldtem

2013. november 18., hétfő

Hat hónap :)


Hát ez is eljött..fél év,Vele..és elviseli azt a sok sok sok hibámat és dilimet és még mindig van türelme ,sőt egyre nagyobb türelme van a hirtelen rámtörő hisztijeimhez..és még mindig nem fáradt el abba ,hogy annyiszor öntsön lelket belém..még mindig hisz abban hogy én is jó ember vagyok ,hogy nem vagyok selejtes és ezt minden nap elmondja nekem ha kell..még mindig a világ legjobb nőjének érzem magam mellette....és az a baromi furcsa ,hogy most nálam sem múlt el. Hogy nem egy pár hetes rajongás volt ,hanem szeretem..egyre jobban szeretem. Azért is amit kapok tőle és azért is mert ő ő,azzal a makacs kicsit önző néha nyers sokszor fáradt dilis fejével együtt..akkora szive van ennek a pasinak,hogy el sem hiszem..és kár hogy a szeretleknél szebb szavunk nincs arra ,hogy elmondjuk valakinek mit érzünk iránta..mert a szeretlekbe nincs benne az a minden,hogy vele még vitatkozni is jó...hogy hogy férne bele egy ócska szeretlekbe az a sok szép perc és az a sok jó ami vele van....
Ma nagyon boldognak érzem magam ,legszivesebben megölelgetnék boldog boldogtalant h mindenki érezze kicsit h milyen jó nekem :) hogy nem is értem hogy sokan miért drága holmiktól meg puccos vacsiktól meg menő ittvoltunkottvoltunk-tól várják ezt az érzést..nem,a legszebb ajándék csupa apróság..de mindig csak a pici dolgok a legszebbek..mint pl ma az a sok kép a séta hazafelé vagy h ott volt egy nekem borzasztóan fontos pillanatba mellettem és egy igazi nevetés és hogy nem felejti el h sok cukorral iszom a kávémat hogy tudja h mindig fázom és miattam nekem feltekeri a fűtést ,az hogy figyel rám..rám figyel..és ha van tökéletes nap akkor ez most az volt..jaaj már mindjárt pityergek..de jó is ha örömödbe szalad ki az a pár könnycsepp...most már lesz egy nap amire mindig gondolhatok a vacak percekben..mert ha ebből se merítek pozitiv energiát akkor semmiből...nem tudom ,hogy mivel érdemeltem ki a nagyfőnöktől Őt,de nagyon hálás vagyok érte és bár mindenki kapna maga mellé egy ilyen embert..egy olyat aki úgy tudja szeretni ahogy az kell hogy szebbek legyenek ezek az amúgy morcos szürke kapkodós hétköznapok....
A Windows Phone-telefonomról küldtem

2013. november 16., szombat

Kezdődik 2


Szóval elmúlik ez a nagy rajongás..meglátjuk egymás legapróbb hibáját is majd stb stb..nem lehet tudni mi történik majd..szóval kár ,felesleges agyalni azon h mi lesz..én hisztis vagyok meg hirtelen ő meg nem szeret tervezni..ennyi a lényeg..más személyiségek vagyunk és nem szabad hibaként kezelni az ilyen jellemvonásokat..ő elviseli az én dilijeimet én meg mosolygok az ő dilijein mert szeretem h ilyen vaskalapos csökönyös szamár :) szóval nincs okom parázni,mert ha nagyon átgondolom ezt a kapcsolatot mind a ketten ugyan azt akarjuk csak én mint érzelmi lény és ő mint racionális másképp fogalmazzuk meg ugyan azokat a dolgokat...néha engem elvisznek a heves érzelmeim mint pl tegnap h kiakadtam h miaz h nem tervez velem..pedig ha az eszem használom én sem tervezek vele soha nem is voltam tervezgetős az a poén..oké álmodoztunk mindenkivel de ha komoly döntéseket kellett hozni akkor soha nem terveztem meg..fejjel a falnak tipus vagyok nem tudok egy példát sem mondani arra h lett volna olyan dolog amit előre elterveztem...velem minden csak úgy történt jött egy lehetőség megfogtam történt valami léptem de soha nem tervezetten....hogy is tanultam volna meg tervezgetni mikor soha nem volt semmi biztos az életemben. Az állandó költözések miatt mindig minden változott jocó se volt olyan h vele lehetett volna terve az embernek örültem h ha úgy keltem fel mellette h még ott van és úgy feküdtem le h ma nem zavart haza anyámhoz vagy nem csomagolt h megy ő..igy nem lehetett életet épitgetni fejbe sem..a többiek meg..mind csak kellett...nem akartam egyikkel se megöregedni egyiket sem szerettem annyira..megadták ami épp kellett aztán tovább álltam..használtam őket..de mikor laci gyereket akart sokkot kaptam mondjuk már attól is h becuccolt hozzám a sok kacatjával meg a rohadt macskájával nem h terveim nem voltak menekültem az egészből persze hamar megoldotta mind mert nem sok jót kaptam egyiktől sem..Tibivel sem akartam együtt elni. Csak haza kellett volna mennie borsodba mert Viki a tesója kirakta mert nem talált (?) melót..anya meg azt mondta neki h akkor bizonyitsa be h tényleg most nem szivat meg engem h ez most nem szex kapcsi ,maradjon cuccoljon oda keressen munkát legyen akkor ember..az meg odacuccolt nem sok beleszólásom volt..szerettem nem mondtam h ne tegye mert akkor elveszitem. Viszont nem kellett volna mert nem volt eleg stabil a kapcsolatunk ahoz h együtt lakjunk. Gyereket akart bevállaltam és nem hibáztatom..mert ott kezdődött a baj h hazamentünk..fiatal volt 24éves basszus..akkora volt hirtelen rajta a felelőség h nem tudott mit kezdeni vele..hirtelen kellett volna felnőnie nem sikerült pedig próbáltam segiteni neki de már két hónap után én se akartam ezt az egészet nagyon nem..már az beszélt belőlem h dühös voltam magamra mert hagytam h anya döntse el megint h kivel élek és tudtam h nem is akarok kisbabát már meg azt az egészet nem én akartam..nem volt meg bennem az a fajta szeretet felé ami átsegitett volna minket ezen a dolgon vagyis őt azon h megbirkózzon a felelőségével..Csabival elettem volna mert hát az más volt mert oda albérlőként mentem meg imádtam Csabit ha nem is úgy mint ahogy azt egy kapcsolatba kell..szeretem mai napig mint embert..de ha nem lett volna beteg sem maradok vele..mert anya akkor is kezdte adagolni a hülyeségeit pl a gyerek témát h Csabi biztos akar majd..és igen. Ezen elment volna a dolog mert soha nem tudtam volna úgy szeretni a Csabit h gyereket akarjak tőle. De az élet segitett lezárni az egeszet...szóval mindig csak azt tudtam mit nem akarok és ami a legnagyobb hiba volt mindig h anyára hallgattam...most is majdnem miatta engedtem el Gabit..mert ő kitalálta h ez igy halott kapcsolat meg kéne az összeköltözés..de neeem!! Szerintem jogunk van ahoz h mi döntsůk el nekünk h jó és nekem jó igy...én igy is tudom h szeret és igy is tudom h szeretem..a mi kapcsolatunk nem érett arra h együtt lakjunk meg mi sem vagyunk erre készen..és hagyni kell mindent menni a maga útján..nekünk  egész máson kell változtatni nem azon h hol lakjunk...és meg kell tanulnom h nem szabad hagynom h anya hülye gondolatokat ültessen az agyamba mert eddig soha nem hoztam jó döntést mikor rá hallgattam...nem fogok többet. Ez az én életem és ha nekem úgy jó h ilyen kapcsolatom van akkor igy jó...igy is megkaphatok mindent amire vágyok ha Gabi is igy gondolja..lehetnek emlékeink közös élmények ..lehet együtt főzni együtt kelni együtt filmezni együtt karácsonyozni stb stb annyi külömbséggel h nem ölnek meg a hétköznapi gondok mindenki hazamegy a kellemes percek után és eli az életét..és hülyeseg h ahoz h valaki mellettem legyen a bajba is együtt kell lakni..mert miért?? Igy is adhat tanácsokat igy is segithet megoldani a dolgaimat és forditva...szóval ebben nincs igaza ebben sincs igaza anyának...szeretem ezt a majmot és örülök h találtam egy olyan embert aki hasonlóan gondolja az eletet mint én...és ha egyszer valamikor mégis ugy lenne h összecuccolunk azt mi döntsük el ne más dobja elénk mintha muszáj lenne...ez nem volt fair anyától..azt akarta h szétmenjünk Gabival vagy csak szabadulni akart tőlünk..nem tudom..de soha többet nem engedem h irányitani akarja az életem...szerintem most mindent rendbe raktam magamba...minden félelmemet megmagyaráztam megfogalmaztam...és lám nincs is nagy baj körülöttem :)
A Windows Phone-telefonomról küldtem

Kezdődik

Néha erősen gondolkozom azon h hogy nem kattanok meg magamtól? :D de tényleg..tegnap olyan jó volt h nem cikáztak a gondolataim..most meg basszus már zsibbadok egyszerre agyolok a munkán a váláson a költözésen és legszivesebben orditanék h csed legyen már odabent az istenit!! Nem bírom a stresszt...tök normális átlagos mindenkivel előforduló dolgoktól én teljesen kiakadok és hetekig szorongok..sokat adnék érte ha nem verne úgy a szivem egész nap mint aki épp lefutotta a maratont ,ha eltünne a görcs a gyomromból meg ilyenek. Megint remeg a kezem is..fasza. Lehet sokkal jobb volt mikor nagyon szarul voltam..hät nem? Beleszartam mindenbe felkeltem azt se tudtam mit csinálok egy óra múlva semmi cél semmi terv...bár az meg gyávaság volt ,menekülés,nem mertem szembenézni az életemmel a félelmeimmel...neha nagyon nem akarok jól lenni. Most megint itt ez a sok szar..kéne egy kis idő csak magamra,átgondolni mindent nevén nevezni mindent amit érzek megfogalmazni miért félek annyira és meglátni hogy sokkal elenyészőbb a probléma mint azt az agyam gondolja...ezek a kis gyakorlatok beváltak csak régóta nem kellett alkalmazni őket. Most kéne...ilyenkor mindig eszembe jut a kis pszichiáter csaj aki utoljára kezelt..irtó büszke lenne rám..minden tanácsot megfogadtam minden technikát alkalmazok  és talán aki nem látott engem régen el sem hiszi h "beteg" vagyok...tegnap sem igazán vesztettem kontrollt..még távol voltam attól ahogy szeretném viselni a kinokat de gyakorlatban is bizonyitottam h fejlődök. Nem tettem kárt magamba nem mentem neki Gabinak nem vertem szét a fél lakást nem kiabáltam stb..a frontin belefért egyenlőre az h azt a képet összetörtem..hát az..az bánt..nem kellett volna...iszonyatosan kellett figyelni magamra ahozz h ne seperjem le az összes virágot meg mindent amiről eszébe juthatok ,szakadt nagyon a cérna..de szerintem ha valaki szeret valakit és a másik is szereti csak épp azt beszélik h engedjék el egymást ,akkor egy mentálisan egészséges nő is kiborult volna ennyire..annyira fájt mint mikor Danit elvitték tőlem a szülőszobáról...
Szerintem ma rendet rakok magamba ,a fejembe ,rendet rakok az érzéseim közt. Nem tudom...kezdjük ott h válóper...ettől most miért félek? Elsősorba azért h lehet eljön és látnom kell..görcsbe van tőle a gyomrom. Nem akarom lätni...de miért? Nem akarom h eszembe jutassa azt az időszakot nem akarom látni az önelégült hájas fejét mikor egy senki és eret kéne vágnia inkább h ilyen féreg h leszarja a gyerekeit...el kéne engednem ezt a dühöt,meg kene bocsájtani neki azt a sok rosszat amit tett velem velünk..de ez a legnehezebb azt mondani h nem haragszom többet rád..meg lehet judit is ott lesz. Őt se kivánom látni..nem tud rólam semmit mégis folyton bánt..haragszom rá. Kerdes h miért? Nem is tudom...igazából rossz h neki sikerült az ami nekem nem..mellette jocó olyan amilyennek én akartam h legyen velem. Az hülyeség h miatta szarja le a gyerekeket jocó mert ha akarná keresni őket senki meg nem tudná állitani. Igen..ez fáj h ha én annyira szerettem mellettem miért nem tudott ilyen lenni...de már nem is kéne h keressem a válaszokat. Meg hát tudom is..túlságosan szerettem ,túl sok szabadságot adtam neki,és csak ezekkel élt vissza..nem szabtam határokat nem akartam h azt érezze megfosztottam az életétől azzal h elvett feleségül...van akinek korlátok kellenek határozott szabályok..judit pórázra tette és jocó meg csak igy irányitható. Tehát nem szabad dühösnek lennem mert nem tudok olyan módon szeretni ahogy ők..én másképp szeretek és nem én rontottam el csak nem jó embernek adtam.
Aztán a munka...pfuu...ezzel mi a baj? Az a baj ,hogy nyolc éve nem dolgoztam sehol. Bezárkóztam. Szinte a nap 24órájába egyedül voltam vagy max olyanokkal akiket ismerek mert a családom stb. Most hirtelen az is sok h ki kell lépni a négyfal közül..aztán egy olyan helyre menni ahol kb negyven ember van rajtam kivül és egy olyan dolgot csinálni amit még soha..nem szeretem a sok új embert. Miért? Jaaj mert az a sok gyerekkori költözés..új hely új kôrnyezet új osztály új tanárok és az a megfelelési kényszer h befogadjon az az összeszokott csapat és mindenki kérdezősködik meg mutogat h naőazújgyerek..a hideg ráz tőle..ez pedig pont ugyan az csak felnőtt kiadásban. Gyerekkori traumákat nem szabad cipelni. Akkor gyerek voltam másképp tudtam alkalmazkodni másképp éltem meg az egészet mert csak egy gyerek voltam nem volt választási lehetőségem muszáj volt bemenni az új osztályba minden nap ha elfogadtak ha nem. Most van választási lehetőség nem kell h feljek,mert ha nem tetdzik ha nem fogadnak el akkor leléphetek bármikor senki nem kényszerit majd bele abba h olyan helyen legyek ahova minden reggel úgy indulok h potyognak a könnyeim,senki nem fog bántani mint az oviba vagy a suliba nem fognak csűfolni ,ha meg mégis akad olyan ember mert biztos fog aki nem fog csipni azzal nem kell h foglalkozzak mert nem kell h mindenki szeressen de ha egy ember cseszné el a dolgot akkor is mehetek máshova dolgozni..
A költözés..hát ez nehezebb...mert ugye itt nem egy világosan megfogalmazható para van..a legnagyobb félelmem az h nem fog menni anyagilag. Ezen nem tudok változtatni. Éjjel nappal dolgoznom kéne h tudjam fizetni az albit a rezsit együnk is meg mindig kell valami egy cipő egy ez egy az..viszont ha az ember keres akkor talál..mindig van egy kedvező árú lakás. Mindig találtam. Pedig mindig ugyan igy kétségbe voltam esve. Ha akkor 70ezerrel neki mertem indulni akkor most dupla akkora az esélyem h boldoguljak plussz anya mindig segitett mikor külön laktam ill ha a gyerektartás is meglenne az már maga lenne a menyország. Nem lennénk gazdagok viszont szüken de ki lehetne jönni egy hónapba. Mert most más a szitu. Van gyermekvédelmim vagyis teljesen ingyen van a menza a suliba oviba reggeli ebéd uzsi..régen ötödik óra után otthon voltak matyi egész nap nem tehettem meg h nem főzök minden nap. Most mindenki öt körül fog hazaesni vagyis egyszer eszik ami azt jelenti h két naponta kell főzésre költeni ami lássuk be nagy spórolás ha meg Böbe nem jön velem ami persze fáj akkor még kevesebb a kiadás. Szóval megleszünk valahogy. Nem kell ettől felni vannak sokkal rosszabb helyzetbe családok. Az rossz h Böbe nem akar jönni. De várható volt. Szeret engem de mindig anyához húzott inkább. Már elég nagy h eldöntse mit akar..nem kényszerithetem olyasmibe amit nem szeretne ,mert szeretem annyira h az a legfontosabb h neki jó legyen. Attól is félek h megint felnőttnek kell lenni de nem is ez..hanem h egyedül. Eddig volt jocó ha nem is vette ki a részét a dolgokból de megvolt a tudat h nem vagyok magam egy szar helyzetbe h van kivel osztozni a súlyon..ha meg nem jocó akkor más de nem voltam egyedül..látszólag. Most viszont nem lesz látszat ,kőkeményen magam maradok a gondokkal...és félek h nem fogom birni a nagy nyomást h nincs kivel megbeszélni h hogyan csináljam h egyedűl matekozzak h biztos mindenre legyen pénz stb ezek ilyesztő dolgok..nem magam miatt félek hanem mert ott lesz két gyerek akikért felelőséggel tartozom és még nem vagyok annyira biztos magamban h tutira tudjam h fog menni. De annyi mindent túléltem már meg megoldottam...pedig igazából jocó sem segitett ha probléma volt akármilyen mindig megölelt és tudtam h azzal kifújt a segitség h azt mondja h fasza csaj vagy okos meg minden úgyis megoldod ezért szeretlek...na ez nagy segitség volt..szóval nem roszabb a helyzet mint bármikor...felnőni meg tényleg fel kell nem élhetek anyámmal egész életembe..jó néha valódi gondok nélkül viszont itt gyerekként vagyok kezelve és ebből tényleg lépni kell. Csak nem tudom mit fogok kezdeni a hirtelen jött ilyenfajta szabadsággal h nem mondja meg senki mit főzzek senki nem basz le ha van mosatlan senkit nem érdekel h takaritottam e vagy sem senki nem ordit le ha nem a konyhába eszek vagy ha elalszok a tv-n h nem kell engedélyt kérnem h jöhet e Gabi nem kell bejelentenem hova megyek mikor jövök..soha nem volt ilyenbe részem és megilyeszt..pedig ennek örülnöm kéne..és igen..megvan h miért félek ennyire. Ezért. Mert nekem mindig megvolt az h megmondják mikor mit csináljak hova mehetek stb..mindig volt valaki akinek meg kellett felelni soha nem voltam egyedül. Szentivánon imit cuccoltattam oda h legyen valaki akinek megfeleljek persze nem volt hova mennie de igy utólag az volt a célom h mindegy ki csak valaki mondja meg h mit főzzek h valaki csesztessen h takaritsak h mosni kéne h legyen ott valaki akinek elmondom a napi problémáimat..most meg nem lesz senki..és tényleg ez a félelem oka h elveszek egyedül. De anya szerint vagyok olyan jól h nem lesz gond nekem ezzel. Biztos Gabi is ezt mondaná úgyh nem lesz baj.
A másik gyomorszoritó érzésem Gabi..most annyira közel volt az h elveszitem hogy a gondolattól is sirnom kell h egyszer nem lesz velem többet. Persze az emberek változnak..én is fogok ő is fog. Pl 14éve én sziklaszilárdan állitottam h olyan pasi nincs aki engem szabályozni fog senki csicskája nem leszek igy se ferj se gyerek nem kell..aztán mennek a napok telnek az évek tôrténnek dolgok amik változtatnak az emberen..gabi sem ilyen volt 14éve..senki nem tudhatja ,ő sem h azok az elvek azok az elhatározások amikhez most ragazkodik mit fognak jelenteni pár év múlva... Tehát nem lehet 100% h egyszer el kell engednünk egymást...mert az ember ha ebbe belegondol..most mind a kettőnknek kicsi gyerekei vannak és 15év az rengeteg..matyi már 20éves lesz Mira majdnem 24 a csajok meg...istenem semmi a 15ev és mégis nagyon sok..felnőtt lesz mind...ezek meg hasonló dolgok nagyon sokat fognak változtatni mindenen..persze arra sincs biztositék h egy év múlva akarunk még együtt lenni..leáll a hormon termelődése ami ezt a nagy szeretetet okozza

A Windows Phone-telefonomról küldtem

2013. november 15., péntek

Tiszta pillanat.

Frontin barátom jól szétcsapott ,nem emlékszem a haza útra mikor felkeltem nem volt meg a táskám meg hasonlók. Viszont kellett. Mert most h csak tompább vagyok ,nincs az a sok sok sok egyszerre összevissza gondolat,ami nagyon jó annyira jó lenne ha mindig ilyen "csend" lenne a fejembe. Igy lehet átgondolni a dolgokat. Én azt gondolom erről a nagy beszélgetésről ,hogy hasznos volt. Előrébb lettünk. Kicsit jobban megismertük egymás érzéseit és magát az embert is. Majdnem elengedtük egymás kezét egy buta félreértés miatt. Mert ez az volt. Ok azok az apróságok amiket hiányoltam nem félreértések viszont ez a lakjunk majd együtt dolog az...az bizony. Igazából nem hogy összecuccolásra arra sincs kész egyikünk sem h erről beszéljünk. Mind a ketten túlvagyunk jó nagy csalódásokon kudarcélményen ezzel kapcsolatban. Igen ,anya telerakta a fejem ezzel a gondolattal h anélkül nem müködhet..és belegondoltam milyen lenne ha...de ha elvonatkoztatok attól h a valóság nem egy tündérmese és ha tényleg megpróbálom az összes érzésem nevén nevezni és helyre rakni akkor tudom h nem menne...per.pill biztos vagyok benne h még hosszú évekig úgy tiszta szívből őszintén nem vágyok arra ami egy együttélés jár. Persze szeretnék minden reggel mellette ébredni szeretnék ágybabújós filmezős vasárnapokat együtt főzéseket meg ilyesmi..viszont nem...én nem vagyok annyira jól h napi szinten tudjam kontrolálni a tüneteimet ,nem biztos h mikor jönnek az anyagi problémák stb nem rajta vezetném le h stresszelek és a lelkiismeretem is bántana h miattunk nem vagyunk úgy anyagilag mert két gyerek az csak két gyerek..meg nem ...én tényleg félek az ilyentől ,nekem eddig egyik sem volt épp jónak nevezhető persze nem zárja ki a lehetőségét annak h működhetne...de nekünk ahoz rengeteget kell "gyógyulni" ami nem egy gyors folyamat évek...nem könnyű feladat elengedni a múltat levonni a tanulságokat és új életet kezdeni...és én ma láttam azt amit szerintem rajtam kívül nem sokan...azt láttam h ott áll előttem egy kétségbeesett kisfiú aki szive minden szeretetével szeret engem csak annyira frissek a sebei h össze van zavarodva nem tudja mit akar ,bontaná a falait de még nem megy neki,akarja h közel legyek de fél iszonyúan fél..magátol az érzéseitől a jövőtől ,fogalma nincs merre tart ,nem érti h történhetett meg ez az egész vele ,mikor ő olyan borzasztó magas betonfalakat húzott fel és hogy merem én bontogatni közbe meg akarja h bontsam mert emberből van. Szüksége van arra amit csak egy párkapcsolatban kaphat meg. Saját magával harcol minden nap...és bevallom meginogtam abban h szeret e ő engem..viszont mikor ott ált az a kétségbeesett kisfiú és olyan őszinte fájdalom volt a szemében és igazi könnyei akkor tudtam h nem,nem én szeretem jobban. Nekem nem volt nehéz nyitni ,én egy ilyen ember vagyok imádok kockáztatni egylapra tenni mindent nem félek a csalódástól én attól félek h ha nem teszem meg amiről kicsit is gondolom h kene akkor megöl a milettvolnaha...ő más. Ő kicsit merev és kapott eleget az élettől még ha nem is felnőtt korában ,ő a biztonságra épitkezik elveket gyárt ,határokat húzgál falakat épit...(pedig a hidak sokkal jobbak :) ) és ma értettem meg h neki ez sokkal nehezebb h sokkal jobban szeret nem tévedtem. Mekkora bátorság kellett ahoz h legyőzze saját magát és ide jöjjön és ki merje mondani h szeret és velem szeretne lenni...és mekkora bátorság mekkora szeretet kell ahoz h egy ilyen elvekkel teli ember ,egy olyan ember aki kifelé azt mutatja h ő bizony egy határozott férfi és őt bozony senki semmi nem törné meg...hogy egy ilyen ember olyan közel engedjen h láthassam a valódi énjét ,hogy merje vállalni előttem h ő is csak egy esendő ember és h annyi érzelem van a betonfalak mögött h leirhatatlan..ha ezt meg merte mutatni nekem akkor bizony tényleg szeret...szeretem ezt az embert az összes dilijével együtt és neki semmi másra nincs szüksége csak arra h szeressék...én azt gondolom h mi nagyon nagyon sokat tanulhatunk még egymástól ....tudod mihez hasonlítanám magunkat? Vannak a menhelyeken azok a rossz sorsú kutyák akik nem sok jót kaptak kinozták őket vadállattá tették őket a hozzá nem értő kezek és ezek a kirakott magányos rettegő kutyusok sok sok türelemmel a leghűségesebb társai lesznek az emberek mert hosszú és kemény munkával megtanulják h nem minden kéz bánt h van amelyik simogat...ilyenek vagyunk mi útszélre dobott kétségbeesett elvadult kutyák..félünk,pedig semmire sem vágyunk jobban mint arra h szeressenek és szerethessünk ...és hosszú az út még ahoz h túllegyünk a múltunkon..és ahoz h mi közösen járjuk vegig ezt az utat ahoz legkevesbé sem hiányzik egy összecuccolás...és am is ki mondta h igy nem működhet évekig? Anya...de ismerek olyan párt akik tiz évet voltak igy együtt tiz év után jutottak el oda h összeköltöztek...tiz év húsz év kit érdekel...nekem csak az kell h szeressen h tudjam azt h nem akar lelépni a többi meg úgyis alakul minden mindig alakul magától..most az a lényeg h együtt és h szeretem

A Windows Phone-telefonomról küldtem

....

Túl vagyok az estén...az ember utolsó percig remél...de már azt hiszem nincs mit remélni..felkeltem és azt éreztem h megszakad a szivem h nem kapok levegőt és forog velem a világ és azt kivántam bárcsak álmodnám ezt az egészet. Mert nem lehet valóság h ennyi..h csak ennyit jelentek h felkel majd és elsétál..nem lehet h csak az számit h neki ne fájjon...nem lehet h nem vettem hamarabb észre h nem gondolja komolyan..fél év után sem szeret annyira h tudja h akar e engem vagy sem...nem tudja h akar e változtatni a mostani felálláson...olyan nincs h kicsit szeret...vagy szeret valaki vagy nem...ha szeret akkor tudja h belepusztulna ha ilyen dolgon ami csak azon múlik h akarja e vagy sem ,csúszna el a dolog..ha meg nem szeret akkor egyértelmű h miért nem akar tenni azért h együtt legyünk...csak ez most piszkosul fáj..nem kértem h jöjjön ide két hónap után nem kértem h mondja h szeret nem kértem h igérje azt h ez most nem laza kapcsolat lesz hanem komoly mert akar engem...akkor már pont ott tartottam h nem várok rá tovább ,kerestem mást ,de jött...miért?? Miért ,ha tudta h nem gondolja komolyan? Miért csak az számít h ő mit érez ,hogy ő mennyire fél?? Honnan tudja bennem mi játszódik le?? Honnan tudja milyen életem volt,milyen sebeket cipelek magammal?? Honnan tudja h bántanám h padlóra tenném valamikor?? Látnok vagy mi az isten?? Esélyt sem kapok ,nem ad h bebizonyitsam h ha szeretve vagyok rajtam nem múlik egy kapcsolat sorsa,mert tudom h h kell életben tartani,tudom h minden nap tenni kell erte ,h soha nem szabad hagyni elszürkülni..áh...nem tudok sírni sem..miért nem tudok sírni mikor valami ennyire fáj?? Jobb lenne...most tudnék mit kívánni ha lehetne...
Annyira átkozottul szar...magamra vagyok dühös..hagytam magam megvezetni...hittem h az h igéri h bemutat a szüleinek igaz hittem h igy h matyi ovis csinálunk közös programot ,hittem h lesz közös képünk ,hittem h amikor azt mondom jobban szeretem és ő azt mondja nem igaz mert ő szeret jobban ,az valóság,hittem benne...olyan erősen hittem ebben a kapcsolatban ,hogy az nem igaz. Ilyen magasról lehet jó nagyot esni..és az a legdurvább h eltelt fél év és egy rohadt kis szülinap nyitotta ki a szemem..h miért nem láttam hamarabb? Mikor a sok majd fogunk ,majd lesz ,majd bemutatlak-ból nem lett semmi...hogy miért vagyok ennyire buta?? H mi az istenért gyártott ilyenre a nagyfőnök,miért nem lehetek egy üresfejü érzéketlen rohadt kis ribanc akinek fogalma nincs arról h mi az h szeretni....
Rettegek a pillanattól h felébred és a kimért szavait hallani majd h neki ez nem megy ne haragudjak rá ezért nem akart játszani velem stb...vagy lehet időt kér és akkor meg napokig nem fog jelentkezni ha meg előkerül kapok egy smst vagy üzit a facen ugyan ezzel a szöveggel...ez a legrosszabb variáció mert nem azt érdemlem h üzenetbe küldjenek el a picsába..igazából nem érdemlem meg h ezt csinálja velem..nem én bántottam a múltba mégis rajtam csattan..neki is csak céltábla vagyok???? Ha őt bántották akkor visszaadja..mindegy h kin vezeti le h neki fáj csak érezze valaki h mit tett vele egy nő??? Én nem...nem hiszem el h neki is csak ennyi vagyok...nem bírom felfogni..az eszem érti..jaj de érti..de a szívem....én ezt nem tudom most h élem túl...szerintem inditok egy frontinnal az a biztos..akkor sem fogja látni mennyire összetört....

A Windows Phone-telefonomról küldtem

2013. november 14., csütörtök

:(

Még fél óra h velem legyen..nagyon vacak érzés belegondolni h lehet utoljára ölelem meg...anya nagyon optimista szokás szerint mert h após megmondta meg hát ő is mondta tesóm is csak én nem akartam látni..na ettől nem lettem vidámabb. Nagyon ideges vagyok...most jön az h : BÁRCSAK.....

A Windows Phone-telefonomról küldtem

Hűű

Írtam neki ,hogy majd szeretnék beszélgetni vele...hjaaj nagyon para van ,de tudom hogy minden kapcsolatomba ott szúrtam el hogy addig toltam magam előtt a problémákat még hegy lett belőlůk és már nem lehetett megbeszélni a hegyeknél már veszekedés van. Én nem akarok veszekedni ,tudom hogy annyi a baj hogy más az elképzelésünk egy komoly kapcsolatról. Ill nem is ez a baj. Ő nincs túl ezer kapcsolaton. Neki egy mintája van ,a häzassága. De az nem lehet minta mivel tönkrement abból csak tanulni kell hogy ott mit szúrtak el hol romlott el. Ő azt mondja azon h ment el a dolog h túl lelkis volt..én meg azt látom h nagyon nem ez volt a baj. Nem vagyok kapcsolatszakértő mert normális még nem volt de épp ezért tudom h milyen az mikor nem jó vagy kezd valami elromlani,erre jó volt a sok sok pasi h tudom ,látom ha valami hibádzik. Szóval ma vagy elengedi a kezem vagy sikerül közös nevezőre jutni..igaz most azt érzem h el fog köszönni..erre készítem magam lelkileg. De kell h beszéljünk anélkül ez nem menne...nekem nem. Tudom hogy van velem baj mert hirtelen vagyok meg hisztis és sírós és nagyon lelkis és nehéz velem...nem vagyok könnyű eset az biztos,de senki sem az,egyformák nem lehetünk,nem várhatjuk ugyan azt egy kapcsolattól ,nem tudhatjuk ösztönösen mit szeretne a másik nem tudhatjuk hol tart érzelmileg a kapcsolatunkba ha nem beszélgetünk...nem beszélgetünk mert félünk hogy megbántjuk a másikat vagy esetleg nem fog annyira szeretni már ha kimondjuk h mi nyomja a szivünket...én most megpróbálok beszélni vele..ha nem megy ha haragudni fog ha megint az lesz h nem vagyok megértő stb akkor nincs értelme ezt egyre határozottabban érzem. Nagyon szeretem,sokkal jobban egész másképp mint Jocót pedig azt mondtam nála jobban soha senkit nem fogok...de ha bele szakad a szívem ,akkor is hagyom menni..menjen akkor,adjunk akkor esélyt egymásnak arra hogy valahol valakinél azt kapjuk amire szükségünk van..nem vagyunk fiatalok. Egyre közelebb van az h bármelyik nap lehet az utolsó..és nekem drága az időm ,neki is szerintem..akkor adjunk lehetőséget arra h boldogok legyünk valaki mellett...én azt érzem h nála megállnék ,de ha ő nem akkor nem erőltetem ezt úgysem lehet...akkor biztos nem őt szánta nekem a nagyfőnök...de az biztos h egy idő után kicsinálnám azzal h mindig olyat akarok ami neki nem fér bele..ha nem megy h csiszolódjunk akkor szeretem annyira h nem fogom kinozni...nem baj az ha az egyik jobban szereti a másikat..csak rohadtul tud fájni...de még nem temetem mert kitudja mi lesz este...

A Windows Phone-telefonomról küldtem

Szülinapos sírós mosolygós


Szóval a tegnapi nap már 12.-én este eldőlt h szar lesz. Reggel azért csak muszáj volt felkelni. Már ott elment a kedvem az egésztől h két kv után is alig láttam az esti sírás megtette a hatását nah..aztán azt se tudtam hova kapjak öt órakor már húst paníroztam meg krumplit pucoltam közbe takarítsak de magamat is kapjam össze h ember formám legyen mert hát csak nem megy állás interjúra mosottszarként az ember de közbe keltsem a csajokat aztán Matyit..addigra sikerült leg azt eldönteni melyik nadrágomat vegyem fel erre leöntötte tökmagom kakaóval itt mär nyeltem a könnyeimet aztán rájöttem h hiába két szekrény ruha nincs egy rongyom se amit magamra húzzak. Bár nagyobb baj volt az h a melegítő tornacipős dologhoz húzott a szivem de azt meg csak nem. Kurva szarul néztem ki rohadt rosszul éreztem magam a kiválasztott göncbe Matyi hisztizett de sikerült elindulni de h jobb legyen a dolog elkezdett szemerkélni az eső persze addigra már megtettem egy jó darabot az útból és bevillant h nem vittem esernyőt. Gondoltam nem gáz lesz időm Gabinál kicsit megszáradni. Gabinál jött a következő adag sokk,h gyanus volt h elfelejtette a szülinapomat tényleg mert ha az ember tudja akkor nem utolsó percen kapkod h legyen meglepi. Kaptam egy doboz konyak meggyet amit am imádok de akkor zokogni kezdtem h ilyet a szomszéd néninek veszünk basszus...persze nem lehetett ez neki se jó gyorsan meggyilkoltam a hangulatot..na de ha egyszer nem ezt vártam..ettől még jocó is kreativabb volt mikor épp nem felejtette el h szülinapom van. Aztán persze mondta egyemmeg h megy és menni is akart ajándékot venni csak ideje nem volt..de am is pocsék kedvem volt meg ideges is voltam nem igazán vigasztalt a tudat h majd pótolja. Meg am sem akartam ajándékot. Tényleg nem. Annyi mindent tudott volna adni aminek örülök pl h soha nem megyünk sehova és ha most azt mondja h gyere igyunk egy kvt valahol vagy csak sétáljunk egyet..vagy az a rohadt közös kép amit fél éve igér..ezek mind semmibe se kerülnek mégis annyira lehetne örülni nekik...na mindegy jó adag bőgés után elindultam a melo ügybe. Az legalább sikerült. De h bizonyitsam mekkora barom vagyok ha lelkileg nem vagyok jól estére eszembe jutott h basszameg nekem hétfőn válóperes tárgyalásom van és nem igen tudok oktatáson meg ott is lenni. De persze azért még nem csak ennyi volt a nap. Onnan visszamentem gabihoz alig tudtam bejutni mert a telomról lement a pénz a kapucsengőn meg nem az ő neve van..aztán úgy volt h csütörtökön azaz ma ,majd lesz ideje rám tökre beleéltem magam h akkor tuti lesz végre valami közös program..hát de nem mert h délelőtt ne menjek mert dolga van hivatalos hely de oda nem mehetek vele aztán nincs főtt kaja megy az anyukájához és hoz mondom főzzünk együtt de azt se az anyukájához megint nem mehetek persze amit am nem is értek mert fél év után már illene bemutatnia...nagyon szeretem Gabit az a baj. Megint kiverik a szememet a tények  nap mint nap szembesülök vele h ez igazából csak nekem jelent sokat mármint a kapcsolatunk h csak én vagyok nyakig benne érzelmileg azt mégse menekülök hanyatthomlok ahogy kéne h ne tegyen ő is padlóra..nem tervez velem nem avat be az életébe nincs közöm a problémáihoz nem ismerem a barátait se a szüleit nem megyünk együtt sehová..nem is tudom mit várok ettöl az egésztől..szeret valamilyen szinten az tény de nem úgy ahogy az egy komolyabb kapcsolathoz kéne...valahogy beszélnem kéne vele erről. Csak akkor az van h én vagyok a túlérzékeny meg nem vagyok elég megértő meg am is túlagyalok mindent..pedig nem. Mert ha meg nem beszélek róla akkor meg rosszul fogom érezni magam egy idő után a kapcsolatba és lelépek,ha meg beszélek róla de egyik fűlén be a másikon ki az baromira fog fájni és akkor is kedvem lesz kiszállni ebből..igy is nem jó ez. Nem mondja ki a szemembe amit gondol kertel rizsázik h nehogy megbántson..igy h bizzak meg benne? Hogy hidjek el akármit is ..lehet csak azért van minden h nehogy megbántson...nem tudom. De tudom h tökre szar h nem olyan kapcsolatunk van ami normálisnak mondható ,ez h nem mehetek el hozzá ma ez mi ez????????? A párom lenne elméletileg mégsem lehetek velecsak akkor mikor neki megfelel??? Csak ő létezik a kapcsolatunkba?? Csak hozzá igazodunk fél éve..és én nem vagyok elég megértő?? Ez most tényleg komoly???? Nagyon félek h elveszitem mert szeretem nagyon szeretem viszont ez meg...lehet beszélgetnünk kéne..mondjuk meg sem próbál megérteni eldöntötte h tökmindegy mit mondok ugyis az van amit ő akar..jocó csinálta ezt. Ha nem tetszett a rendszer mehettem amerre láttam. De most komolyan kell nekem hallgatnom ha valami nekem nem jó csak h mellettem maradjanak?? Ugye nem? Mert ha már most nem tudunk közös nevezőre jutni ha nem vagyunk egyenrangúak akkor nincs sok jövője a kapcsolatnak.. Megint azt érzem h a szexről szól..csak kicsit szebben körítve mint az elején..de h másra nem kellek nincs jogom ahoz h szabadnapján vele legyek nincs jogom ahoz h tudjam milyen problémái vannak nincs jogom ahoz h olyat kérjek h mozduljunk ki együtt nincs olyan h közös fénykép nincs jogom ismerni a számára fontos embereket semmi szerepem nincs is az életében csak annyi h szex kis dumálgatás kv cigi azt rohannia kell meg ezért cserébe tutujgatja a lelkem néha..ez azért elég szomorú szerintem..mármint az h ezekről nem merek beszélni neki meg az egész az..mert miért??? Miért nem lehet csak egyszer olyan hogy teljes értékű vagyok egy kapcsolatba?? Boldog vagyok mikor velem van..jó h van nekem..de addig még ezek igy rágnak belűlről nem lesz túl jó..én már nem akarom h csak azért legyen velem valaki mert dejóveledazágyba......
A Windows Phone-telefonomról küldtem

2013. november 13., szerda

31 :P

Ma nem jegyzetelek erről a napról..katasztrófának indult..de most tök boldogan bújtam ágyba..piszok fáradt vagyok nincs energiám irni se basszus :) holnap pótolom..boldog szülinapot magamnak :D nem is olyan borzalmas 31-nek lenni ;)

A Windows Phone-telefonomról küldtem

2013. november 12., kedd

:'(

Ennyit arról h holnap szülinap meg jókedv meg fasz tudja..mehetek bedagadt szemekkel arra a rohadt munka szarra is..mert Eletem elfelejti h szülinapom van..nem gond..mondjon le talit akár mikor de pont a holnapit?? Mi ez te?? Ennyit érek,az egyik legfontosabb napom ami az egyetlen az évben ami az enyém leszarja?? Igy akar leépiteni? Mert tudja h ez mennyire fáj..hát gratulálok neki...én meg még itt ömlengek h jaj milyen édes meg h senki nem szeretett még igy..hát jól beszoptam...idióta picsa vagyok...semmi több..h is gondolhattam h ennyit jelentek neki h majd még össze akar cuccolni meg ugy egyáltalán h legalább ezen az egy napon semmi meg senki nem lesz fontosabb...de akkor ennyi...csak sok ez igy egyszerre..na de túl fogom élni mint mindent..biztosan :'(

A Windows Phone-telefonomról küldtem

2013. november 11., hétfő

Egy év

Megint elszaladt egy újabb év. Ma ez jutott eszembe...a szülinapoktól mindig kicsit szomorú leszek. Ma viszont belegondoltam h mennyi mindent történt velem tavaly óta és h 2012 novemberéhez képest most nincs okom arra h szomorkodjak. Tavaly ilyenkor még ezerrel hittem abban ,h csak álmodom azt ami velem történik hittem benne h tibi magához tér és jön és szeretni fog engem is meg Danimat is. De nem jött helyette ott dekkoltam anyuéknál terhesen kétségbeesetten nem tudva h hogyan tovább. Nem volt tervem arra h hogyan oldjam meg Danit csak azt tudtam h nem tarthatom meg a semmire. Nem volt senki aki picit is támogatott volna vagy megfogta volna a kezem vagy csak annyi h azt mondta volna h ülj ide dumáld ki h mi fáj...esélyem nem volt hosszú hónapokig arra h munkám legyen Matyit sem vették fel oviba anyuval nehezen találtam meg a közös hangot. Anyagilag is szar volt mert akkor még külön voltunk adtam a rezsibe és alig maradt valami élni...ehez képest most igaz h van konfliktus az anyával de szavam nem lehet. Van mit enni van hol aludni Matyim is nagy ovis nekem tuti sikerül valami meló,vannak terveim ,minden dolgomat elintézek anélkül h kisérgetni kellenne beadtam a válópert ,van egy fantasztikus pasim akire bármikor számithatok aki nem csak a párom hanem a barátom is..mit akarok még???? Szégyelem magam hogy egy ilyen költözzel dolog ennyire padlóra tett mikor ez semmi azokhoz a borzalmakhoz képest amiken átmentem..az ember hajlamos annyira temetni a múltat h elfelejti honnan jött..pedig azt nem szabad. Egy pillanatra sem. mert ha elfelejti nem tudja kellőképp értékelni azt amije van. Nem tudom mekkora a részem abban h most itt tartok lehet csak  véletlen..de szeretném hinni h valóban én változtam annyit hogy én vagyok ennyivel jobban h az életem ennyivel javult...és igen rohadt nagy para van h el kell költöznöm innen..de csak mert valami a múltban nem sikerült ,nem jelenti azt h most sem fog...egy év alatt megtanultam h akármit akarok azért tenni kell mozdulni kell ,megtanultam alkalmazkodni olyan dolgokhoz amikhez azt hittem soha nem tudnék,túléltem olyan dolgokat amikbe azt hittem bele fogok halni,sokat tanultam a szeretetről arról az igaziról és megtanultam h az h az ember fél az nem jelnti azt h ne menjen a rettegés tárgyához közel egy csomó parámat legyőztem..és most először azt mondhatom h nem,nem csak úgy elszalad egy újabb év.....

A Windows Phone-telefonomról küldtem

2013. november 10., vasárnap

Jaj te rohadék!! :)

Ki akar idegelni...én meg azt mondtam elég!! Kicsit helyre tettem. Tudtam h ki fog akadni. Most a szobába duzzog..de akkor játszunk jocónál nem rosszabb,csak tőle nem ezt vártam...most sikerült megint kiverni a biztosítékot :D de már nevetek mert magának csinálta csak mert azt hitte h velem akármit megtehet mert rá vagyok szorulva. Bent fekszik. Bementem mosolyogva ledobtam magam mellé h kössünk békét mire ő h azt se tudja miről beszélek ő ugyan nem haragszik..na akkor mondom miért köt bele olyan mondataimba is h de jó lenne ha szülinapomon esne a hó...erre kiakadt h igen mert h majd havat lapátolni ki fog ő? Mert biztos h senki nem fogja megemelni a seggét mondtam h ha esetleg nem tűnt volna fel akkor mindent megcsinálok itthon és semmi dolga nincs na meg esetleg Pistike is megemelhetné a kezecskeit..persze vegig mosolyogtam. Mondtam h jöjjön szivjunk el egy cigit inkább. Azt mondta ő velem nem jön cigizni. Hát ha nem hát nem. Most bejöttem hozzámvágta a két kispledet h teritsem ki valahova megkerdeztem h miért nem fér ki a szárítóra? Azt elkezdett kiabálni h nem képzeljem el mondom alig mosott valamit hajtsa össze odafér az erre h ő nem fogja hajtogatni vigyem a szobánkba. Mondom ott összefogdossák a gyerekek akkor minek mostuk ki? Erre h talán meg kéne nevelni a gyerekeimet nem a geci telefont nyomni állandóan. Erre már nevettem h tök jó h azt nem veszi észre h egy hete nyomom csak állandóan talán ha nem baszogatna nem neteznek annyit mert lenne kivel beszélgetni..erre megint dühöngött h mert ő biztos hülye és am se mosolyogjak már mert tényleg nem igaz h csak én nem látom h milyen vagyok mindenki más igen. Erre kerdeztem h ki mindenki? Azt mondta h nem mindegy? Hát nekem ugyan nem mindegy h ki a mindenki? Józsi aki utál esetleg vagy Pistike aki mindig oda húz ahova látja h anya is..erre ordibált h huzzak ki onnan és hanyagoljam és nehogy már mosolyogni legyen legyen kedvem nekem itt meg amúgy is mi az h igy kinyitom a számat..döbbenet. Nem ezt várta. én se azt akarom h állandóan harcoljak magamért na de lehet ez szórakoztató,mert megint ő adta fel,nem tudott ésszerű dolgokat mondani..csak a tehetetlen dühe van. Ennyi. Azzal meg csak akkor csinál ki ha hagyom magam és sírva fakadok. Én maradok rendes csaj elvégzek mindent kinyalom a seggüket még kevesebb hibával és majd csak feladja...

A Windows Phone-telefonomról küldtem

Anyukám hülye gyereke!

Ez a betöltött posztom..én vagyok a balfasz aki mindig bajba kerül aki semmihez se ért stb..beraktak ide. Pedig nem biztos h én vagyok a legéletképtelenebb hármunk közül. Mai nappal elég volt! Csinálhatok akármit úgysem leszek jó..az a baj h nem is ismernek. Mert nem ismernek. Fogalmuk nincs h milyen vagyok h ki vagyok én ...nem kiváncsiak rám. Ezért kapom sokszor azt h megváltozom pl ha van párom..nem. Nem változom meg csak akkor könnyebben vagyok Én mikor velem van és nem foggalkörömmel a rámsütött szerepnek akarok megfelelni. Nem változtam soha eddig ugyan az a Bea vagyok aki voltam tiz vagy akárhány éve...alkalmazkodtam és az nem ugyan az. Nem velem van a baj..nem a gondolkozásom hibás..hiába gondolkozom pozitivan ha javarészt negativ visszajelzést kapok magamról. A környezetem a baj nem én. Nem bántok senkit szeretem az anyut Pistit is meg minden a maguk módján ők is engem...csak egész másképp látjuk a világot és én megpróbálom tolerálni az ő értékrendjeiket elvárásaikat stb viszont vissza ebből szinte semmit nem kapok..ha merem vállalni a vélemenyem ha merem védeni magam akkor legyintenek h beteg vagyok és nem hajlandóak vitatkozni velem.
Szóval ennyi!!! Nem érdekel mit gondolnak rólam mert úgysem ismernek. Ehez persze kellett a tegnap este. Szeretem azt a majmot...és senki véleményére nem adok adtam annyira mint az övére...talán mert senki nem ismert annyira mint ő és ha az ember megpróbál lenyugodni és ésszel átgondolni a szitut akkor tényleg Gabinak van igaza és ezen mosolyogni kell mert amúgy megkattanok mielőtt megoldás lenne. Meg tegnap nagyon jó volt nála lenni...talán azért is borultam ki annyira este. Jó volt az a nyugalom,tök jó volt együtt összedobni azt a sütit..a gyerekkorom jutott eszembe róla...szerettem gyerek lenni nálunk ilyen hangulata volt az estéknek és ez hiányzik azóta is..ezt hiányoltam jocóval a tiz év alatt meg már most sem olyan itthon semmi...és tudtam h nemsoká megint haza kell jönnöm ide ahol néha olyan a hangulat h megfagysz ritkák az olyan napok h tényleg egy családnak tűnünk....jól szét is csesztem a hangulatot végülis ,aztán ott lyukadtunk ki hogy azt mondta h ő max nyáron vagy mikor tudna összeköltözni..nem is tudom mit mondott mert lefagytam a mondattól..elsősorba azért mert én nem azért biztam meg benne h megszánjon a másik meg h talán nincs dolog amitől jobban félnek mint egy ilyen összecuccolós sztori...nem akarok senkinek teher lenni a gyerekeimmel ,nem akarok senkinek teher lenni a hülye napjaimmal én nem tudok tökéletes lenni néha hanyag vagyok meg morcos és hisztis és sírós meg minden és ezt nem lehet elviselni és mindenki menekült tőlem vagy meg akarta mutatni h majd ő betöri Beát...meg mi van ha nem tudom tolerálni az ő dilijeit ha tök hülye dolgokon fogunk baromi nagyokat veszekedni és mi van ha mégsem tudnánk tényleg együtt élni ha akkor sem osztaná meg velem a problémáit ha...ha..ha...na ez igy csupa para...persze abban igaza van h egymás agyára együtt lakás nélkül is lehet menni..nem tudom...de annyi biztos h ha nem is gondolta komolyan ha nem is lesz belőle semmi reggelre azért kezdtem imádni érte...h ismer hat hónapja tudja h milyen idióta hisztis picsa vagyok meg h ez nem lenne egy olyan egyszerű vállalkozás és neki megfordult a fejébe..h szeret annyira h ő gondolt ilyesmire...én meg nem...pedig biztosra vettem h én szeretem jobban..bár ezt nem is kéne méregetni..attól h a legkétségbeesettem pillanatban sem fordult meg a fejemben h akkor lehetne majd valamikor..attól én még szeretem annyira mint ő engem...ha meg csak vigasztalni akart az sem baj mert kaptam egy kis reményt arra h nem lesz mindig ennyire rossz..mert ha el is megyek innen az is rossz nem azért mert a pénz mert azt leszarom hanem h egyedül...h minden teher a te válladon van...szóval most ezer fele jár az agyam és lehet h most olyan a hangulat h sirni kéne tőle de kicsit boldog is vagyok h ez a kis Majomka van nekem és nagyon jó tudni h szeretik az embert ,mert nem is az a lényeg h hanyan szeretnek ,hanem hogy hogyan..és ez a lényeg ,az ahogy ő szeret :)
A Windows Phone-telefonomról küldtem

2013. november 8., péntek

Leszaroooooooom!!!!!


Ma mindent. Voltak mostanába súlyos hangulatingadozásaim tény..de most megmozdulni sincs energiám. Nagynehezen nekifogtam az ebédnek felületesen kitakarítottam de nem tudom mi van velem. Teljesen offon vagyok. Jó lenne aludni meg aludni meg aludni és aludni...megoldásokon kéne gondolkoznom ,de nem fog az agyam se...az van ,hogy eddig szerettem itt lakni imádtam ezt a házat ,örömmel takaritottam ,mindig hatalmas kedvel fogtam neki a főzésnek nem volt teher h mindenkit körbeugráljak..és most? Most azt érzem amit anno jocóval,h minek?? Kinek??? Semmibe nem nézik úgyse ,meg már véges az ittlétem nem motivál az h én is itt élek..nem maradok vagyis megint olyan vacak érzěs ez amitől sirni kell h nekem nincs is hova haza menni..itt is megint csak vendég voltam ,vagyok...
A munka is...semmi..több órát basztam el megint azzal h hirdetéseket bújok..de semmi még véletlenül se rohadjanak meg!!! Matyi is lehetne már iskolás akkor könnyebb lenne mert az első szart elvállalná az ember minimál bérért...fasz kivan nagyon...tudom nem szabad hagyni h ennyire nekikeseredjek de nem megy h pozitívan gondolkozzak mikor nyakig vagyok a szarba...megint...túl szép is lett volna h normálisba fordul az életem nem igaz?? Ennyit a csodákról meg a varázslatosan jóról amit a rengetek szar szenvedés után várt az ember...már nem látom h mit cseszek el de h őszinte legyek per.pill nagyivbe le is szarom. Főleg h rajtam kivül senkit nem érdekel ez igazán a gyerekek se reagálták túl zsótol nem is várom matyi kicsi böbe meg...hát neki nyolc ,neki úgyis biztos helye van itt...persze anya azt mondja nem most hirtelen gondolta h költözzek..de a teher ugyan akkora akár hány hónapom van rá mert egyszerűen tudom h normális úton kivitelezhetetlen...valahogy össze kéne kaparászni magam....
A Windows Phone-telefonomról küldtem

Döbbenet

Érdekesen zárult a tegnapi nap. Jó is az ha az ember beszélget egy problémáról. Nagyon rosszul viselem a feszült légkört,pszichésen nem vagyok elég stabil az ilyesmihez. Bevallom tegnap ettem a frontint,ami még plussz bántott. Aztán mikor már csak ültem ,könnyeim se voltak akkor anya kezdte el megtörni a csendet. Mert szerinte nem az a megoldás h képes vagyok órákig ülni bámulni magam elé szótlanul. Lehet h nem megoldás ,de a veszekedés meg nem az én műfajom ,direkt biztos nem generálok óriási vitát ,mert tudom h akkor napokig rágom magam és nem jó mikor az ember megsüllyed,nehéz kijönni belőle. Már ez is elég volt lelkileg ami eddig történt. Nem láttam a logikát benne. De úgylátszik anya meg azt nem bírja ha nyugtatózok meg hallgatok és ötpercenként sírok. Elkezdte mesélni hogy mi a gond. Az a gond h volt egy mondatom másfél hete kb amivel kiakasztottam. Épp takarítottam ő meg tettvett a konyhába és azokat a rohadt pink szinű müanyag tálakat pakolta mikor megjegyezte h milyen rondák de nem baj mert majd ha költözöm nekem adja..mire rögtön rávágtam h jól van miközbe épp a kukába dobtam valamit,de rögtön észbe kaptam és jött az h mivaaan???? Mit csinálok???? Erre ő h költözöl majd..mondtam h én tuti nem. Ez itt le is zárult. Nálam. Nála nem. Mert h tegnap megint itt lyukadtunk ki h azért a baszogatás h kapjak észbe. 31 éves vagyok ěs ideje lenne megállni a lábamon. Már nagyon fáradt szeretne itthon nyugalmat,csendet meg úgy egyébként is nem gondolhatom komolyan h vele akarom leélni az életem. Mondtam h de. Mert mikor nem baszogat akkor nincs gond azzal h együtt lakjunk és am se hagyom a gyerekeket meg hova mennék? Erre azt mondta h a gyerekeket vihetem már vagyok olyan jól h nem fél h megint butaságokat művelnék. De Böbe nem is akar velem jönni sehova. Erre azt mondta h ennek örüljek mert két gyerekkel egyszerűbb albérletet találni. Már itt sírtam mert matekoztam fejbe meg hát mi az h örüljek h csak két gyerek..aztán jött a hideg zuhany h azt is tisztázzuk h ő fáradt öreg és már nem akar heti kétszer a gyerekeimre vigyázni vagyis nem lesz ott alvás Gabinál még a szülinapomon elmehetek de ennyi. Mondtam h ez most mi?? El akarja marni tőlem Gabit is?? Miért baj az h most legalább az életem ezen része rendben van?? Erre azt mondta h szerinte ezzel nem marja el. Neeem? Mert? Akkor hogyan? Most még ok h eljön napközbe ,mondjuk Pisti mindig itthon van,de ha találok munkát akkor h talizzunk akkor? Meg hát felnőttek vagyunk ok h tali de szex nélkül megette a fene az egészet. Akkor azon borult ki h mert nekünk ez a szexről szól? Mondtam h nem ,dehogy csak hozzá tartozik..erre azt mondta h áruljam már el h ennyi hónap után mennyi közös programunk volt? Vagy hányszor került szóba a jövőnk?? Itt már zokogtam h nem hiszem el...mikor lett volna közös program? Csak este tudunk találkozni nappal ha eljön nekem dolgom van mert senki nem végez el helyettem..a közös jövő meg..mit beszéljünk róla? Ezt már májusba tisztáztuk h nem akarunk soha összecuccolni mit kéne ezt túlragozni ha nem változott semmi!? Erre jött azzal h szerintem ezt ilyen formába meddig lehet életbe tartani? Szerintem évekig akár..ok persze én is tudom h véges a dolog ebbe a formába mert az ,de nem akarok azon agyalni h mileszmajdha... Anya azt mondta h szerinte nem normális az h mi nem tervezünk együtt ha tényleg szeretjük egymást. Én tényleg szeretem a Gabit ,de már annyiszor nyúltam mellé ezzel az együtt lakással h nem mernék belevágni ,nem akarok..mondtam anyának..erre persze mérges lett h nem hiszi el..mondtam h ha nem mehetek Gabihoz akkor ok nem megyek,vegye el tőlem...az lesz a legjobb ha akkor lezárom vele az egész kapcsolatot ,mert így nem fog működni és csak szenvednék h nem látom annyit plussz egy idő után megcsalna azt meg nem élném túl. Erre jött az h mekkora hülye vagyok ő jót akar azt akarja h beszéljünk arról h együtt de ha én nem beszélek vele akkor majd ő..na itt már nagyon sírtam h miért??? Miért akarja tényleg elűzni mellőlem??? Nem akarunk együtt lakni mit nem ért ezen??? Gabinak is van elég baja ezt fizetni azt fizetni ha akarnánk se menne ezen mit nem lehet érteni?? Azt mondta erre h azt gondolom h csak neki meg nekem vannak anyagi gondjaink? Ezzel az erővel szinte senki nem kötné össze az életét senkivel akkora a szegénység...pfuuu erre mit tudsz mondani? Már beszélni is alig tudtam úgy sírtam és csak azt mondtam h én nem akarok elmenni innen...aztán mondtam h ok akkor megyek ha azt akarja de egyedül mint eddig..igaz elég bajos lesz mert megint jó szarba leszek 70ezer a gyet stb ha lesz munka számuljunk a legkevesebbel kb 60ezer ha sikerül megkapni a gyerektartást ami mondjuk kb egy év és az állam a legkevesebbet fogja fizetni akkor az 30e kb...na az albi a legolcsóbb 60ezer plussz rezsi...kb semmi nem marad élni..de legyen..hazudtam én már annyit h ha az kell h ne legyünk itt akkor ok..erre kiakadt h 3év felfüggesztettel megint csalni akarok meg hazudgálni meg húzni jobbra ballra a gyerekeket? Komolyan nem hiszem el...ő mondta h jó lenne ha elmennenk...akkor mégis hogyan?? De mondtam neki h no para csak találjak munkát... 3hónap után adnak folyószámlahitelt azt akkor lelépünk és majd megoldom mint azelőtt is...szóval alig aludtam mert csak agyalok meg agyalok éjjel egykor bevettem egy frontint mert aludni meg muszáj volt h fel birjak kelni fél négykor...most majd beszélek Gabival h mondja azt h oh hogyne persze szeretne velem élni blabla kicsit befogni anya száját h leg ne baszogasson és akkor lesz időm a nyugalomba kiagyalni valami okosat. Csak ötlettelen vagyok egyenlőre. Itt ez a telefonos melo de ebből lószart se lehet keresni és semmi olyan munka ami igazodna az ovihoz mert pisti is itthon van de ő megmondta h nem segit,segitség nélkül meg...még csak 4éves Matyi ,egyedül nem hagyhatom a csajoknak ki se adják az oviból mert még kiskorúak...nem tudom mi lesz h hogy oldom meg..egyenlőre Gabi remélem segít "tüzet oltani" aztán ha nyugi van biztos jön valami marha jó ötletem a megoldásra...régen mindig sikerült kimászni a szarból nehogy már most ne....csak vacak egy érzés igy ittlenni h ekkora teher vagyunk,nem szeretek útba lenni...de ennek is vége lesz...csak tartanék már ott...am nem lenne itt gond h ittvagyunk ha nem lenne apósom. Csak el kell h takaritson a közeléből ,mert feltékeny...mintha én tehetnék az egészről..de nem baj,majd lesz valahogy..apa erre azt mondaná h : na ne sírdogálj Beám tudod,sose volt még úgy hogy nem volt sehogy! :) nagy túlélő az öreg úgyh ha ő mondja....na egy cigi sirás abba hagy ,mert nem mászkálhatok bedagadt vörös szemekkel,aztán ébresztem a csajokat....lehetne már este.

A Windows Phone-telefonomról küldtem

2013. november 7., csütörtök

Nem érted??

Nem lehet az hogy az ember csak azért születik ,hogy folyton valaki nyomorult percei miatt céltáblává váljon,hogy csak azért ,hogy mindenki rajta vezesse le ha valamiért valami nem kerek nála...elegem van! Nagyon! Miért nem lehet ezt érteni? De ne is értse senki...lássa! Fáradt vagyok.. Nem értik. Én már nem akarok folyton azért érezni lelkiismeretfurdalást amiért nem is kéne ,ami nem az én saram. Már nem dühös vagyok csak fáj...fáj hogy minden átkozott nap azt kell éreznem ,hogy egy szerencsétlen csődtömeg vagyok aki életképtelen meg úgy egyáltalán nem való semmire. Csúnya ,gusztustalan,lusta,felelőtlen,rossz anya,rossz gyerek...de voltam én már minden...az a baj ,hogy néha ,mikor már nagyon sokat halja ezeket az ember akkor el is hiszi ,hogy neki nincsenek pozitív tulajdonságai. Egy ideig megy ,hogy dühösen lecsap az ember az asztalra és szembe megy ezekkel,hogy majd megmutatja ,hogy igenis értékes ember..aztán elfárad. Az energiája véges mindenkinek. Megadja magát. Már nincs kedve lázadni. Eleinte lehet hogy fáj ez is..aztán már csak a rohadt üresség marad úgyis..meg az a pici hit ,hogy csodák márpedig vannak..lehet hogy jön egy olyan varázslat hogy ennyi...kiszállhatsz az élet nevű játékból,ami úgyse ment,mert mindig rosszakat dobtál ,ha sikerült is pályára kerülni egy két dobás után kiütöttek...vagy egy olyan csoda hogy csak elmenekülhetsz innen..el innen ahol soha egyetlen pillanatra sem hitt benned senki,már akkor sem mikor még a cumisüveget sem tudtad egyedül fogni,akkor is csak egy istencsapása voltál aki miatt apa ideges anya is és még hulla fáradt is...aki soha nem lehetett olyan okos olyan ügyes olyan talpraesett olyan mosolygós mint a testvére..hiába,ha az ember rossz lapokkal kezd akkor bele lehet szarni az egészbe..valóban egy nagy póker ez az egész élet,lehet blöffölni meg emelni a tétet ,passzolni kiülni egy körre akármi,de ha szar lapokat kaptál akkor baromi ügyesnek kell lenned ,hogy nyerj,vagy csak simán ne bukj el mindent. Most lehet az kéne ,hogy all in...tegyünk fel mindent..vagy csúnyán nagyot bukni ,vagy mosolyogva ülni tovább ennél az asztalnál....nem akarok vitatkozni senkivel,de nem lehet hogy folyton tűrjek mindent. Ma nem fog már menni...ha a nagyfőnök jó fej tudja ,hogy ma ne engedje hogy beszóljon nekem se ő se más..ma nem tudok az a Bea lenni aki csendben pityereg ha kövekkel dobálják...márpedig senkire nem akarom rászakítani az összegyülytött kínomat..az most nagyot szólna. Február óta gyülytögetem...nincs több hely...nem fér már el ez a sok fáj....pedig az eszem tudja ,hogy nem szabad védeni magam,mert kell a segítsége ,mert nincs hova mennem ,a gyerekeimet meg nem adom,azt soha,pedig megmondta hogy nem vihetem őket ha mehetnékem támad..nincs nekem mehetnékem,csak hagynának békén ha nem velem van bajuk ne engem bántsanak...de tudja mindenki h megteheti...mert maradok..mert pénz nélkül hova? Gyerekek nélkül hova? Most még apa is olyan helyen lakik hogy oda se tudnánk lelépni...rohadt szar az egész...vicc...

A Windows Phone-telefonomról küldtem

2013. november 4., hétfő

Hiszti

Amúgy nem hisztizek...csak a pasik hajlamosak a szóvátett sérelmeket hisztinek titulálni. De nekem akkor is vannak sérelmeim na...pl reggel nem irta hogy szeret..napközbe ok dolgozott nem tudott válaszolni csak látta az üzimet..de hazafele melóbol mindig ir,ma nem. Mikor hazaért se..irtam sms-t arra se semmi..naaa miért?? Mert ma Mira nap van..megint mondom nem zavar a gyerek,nekem is vannak...csak az zavar ha ennyire elfelejt miatta..ok nem akarom megelőzni de azért sokkal hátrébb sem akarok lenni...jól néznénk ki ha igy működne. Akkor nekem a három mellett egy percem se lenne rá..én őt is olyan fontosnak tartom ,mint a gyerekeimet. Mert szerintem egy társ pont olyan fontos helyet tölt be az ember életebe mint egy gyerek csak más minőségbe. Egyik a másikat nem szoríthatja háttérbe..ha meg igen akkor a baj nem kicsi..úgyhogy most picit szomorkodom...de lassan alvás aztán holnap...picit para van..de majd csak akkor irom miért ha túl leszek rajta..szétmegy a fejem basszameg...

A Windows Phone-telefonomról küldtem

Mókuskerék


Picit szorongásos reggel ez a mai..is. Megint nem tudom kinek akarok megfelelni. Eszek mert hízni kell...de ki akarja hogy hízzak?? Én?? Vagy ők,én meg csak elhiszem hogy kiábrándítóan sovány vagyok? Most ha belenézek a tükörbe azt látom hogy hasra híztam ,olyan vagyok ,mint az etiopok....eddig leg lapos voltam,hogy most ez mivel szebb azt nem tudom meghatározni,ahogy azt sem hogy mi az esztétikus abba ha rálóg az úszógumi a nadrágra meg bevág minden melltartó és narancsbőrös az ember segge és maximum nagymamabugyit mer felvenni h takargassa...nekem ez magas..az meg főleg hogy a testalkatom miatt ha hízok 10kilót akkor ducinak fogok tünni és akkor meg azt fogom hallanni h olyan jó húsba vagy meg kicsit széles mint te blablabla..ezeknek megfelelni...ha fogyok az a baj ha hízok az a baj ...meg milyen szó már az h olyan asszonyos lettél?? Na mert ilyen is van ha abba a súlyba vagyok amit elvárnak..asszonyos..ki a f.szom akar asszonyos lenni? Áh...na de azt akartam irni ugye hogy szorongok..magamtól.kipakoltam a fél szekrényt de semmibe nem érzem jól magam. Mindjárt sírok. Ma bugyiba viszem a gyereket oviba..nem ám....de nagyon szar...rossz haragba lenni a testemmel..nem h békénhagynának igy is van elég bajom magammal pfujjjj önértékelési zavarok :D de még azt a pici önbizalmat is el kell venni amit az adott h nem vagyok hájas..most nem akarok útcára menni mert h anya szerint lóg rajtam a bőr és undoritó..és max farmerba nézek ki valahogy ami egybe tart..na szép...és ne akarjon az ember bezárkózni...semmi kedvem senkihez..utálom mikor hánynom kell magamtól. Tegnap is mondom kéne egy új profilkép böbe lőtt két képet úgy néztem ki rajtuk mint a mosott szar..anya azt mondta h oh azok tökéletesek mert h igy nézek ki a többi képem az csak kamu mert jó fényképarcom van és élőbe feleolyan szép se vagyok..nabazdmeg!!!! Szerintem elmegyek remetének vagy nemtudom....de ettől sirnom kell és frontint akarooooooooooooook!!! Ha már úgyis ronda vagyok akkor szarjuk szét a külsőm rendesen mert az hiányzik mikor azzal baszogattak az ilyenek mellé h úgy nézek ki mint egy rossz drogos k.rva...na erről ennyit keltsem Matyit...
A Windows Phone-telefonomról küldtem